Az új évvel új adózási szabályok is életbe léptek. A NAV összefoglalta ezeket.

2014. január 1-jétől hatályba lépett a családi járulékkedvezmény. A társadalombiztosítási szabályok módosítása által lehetővé válik, hogy a személyi jövedelemadó törvényben már nem érvényesíthető családi kedvezmény, a biztosított magánszemély által fizetendő 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is elszámolható legyen, ebben a sorrendben, de legfeljebb ezek összegéig. A kedvezmény érvényesítésére már év közben is lehetőség van. Az adóelőleget megállapító munkáltató a magánszemély nyilatkozata alapján elszámolható családi kedvezményt először a személyijövedelemadó-előleg alapját képező összegből vonja le. Amennyiben a számított kedvezmény érvényesítésére az nem nyújt fedezetet, a fennmaradó adóalap csökkentő kedvezmény 16 százalékának megfelelő összeggel csökkenti a munkáltató a levonandó egészségbiztosítási illetve a nyugdíjjárulékot. A változás hatására nő azoknak a száma, akik a családi kedvezményt nagyobb mértékben tudják igénybe venni és így magasabb lesz a nettó jövedelmük, mint 2013-ban. Például egy havi 100 ezer forintos – összevont adóalapba tartozó – bruttó jövedelem esetén, 2 kedvezményezett eltartott mellett, a nettó jövedelem 4 ezer forinttal emelkedik havonta. A családi kedvezmény járulékok terhére történő érvényesítése ugyanakkor nem érinti a magánszemély társadalombiztosítási-ellátásokra való jogosultságát, nem csökkenti a különböző ellátások alapját, összegét.

A személyi jövedelemadó törvény módosítása növekvő mértékben kedvezményezi az öngondoskodást 2014-től. Egyrészt, az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetésekre elszámolható kedvezmény összege 150 ezer forintra emelkedik (az eddigi 120 ezer helyett) azok esetében is, akik 2020. január 1-je előtt töltik be a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Másrészt, bevezetik a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján befizetett díjhoz kapcsolódó kedvezményt. A kedvezmény mértéke az adóévben befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 130 ezer forint. Lényeges, hogy kedvezménykorlátot is bevezettek. Ha a magánszemély az adójának átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj-előtakarékossági és nyugdíj-biztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, a NAV által átutalható összeg nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

2014-től, a munkáltató által adott, adómentes, vissza nem térítendő lakáscélú támogatásnak minősül az is, ha a kapott támogatást a munkavállaló, hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatójától felvett lakáscélú hitelének törlesztésére fordítja. Az adómentesség további feltételei (pl. a támogatás ne haladja meg az építési költség illetve a vételár 30 százalékát) változatlanok.

A hiteladósok helyzetét javítja, hogy a pénzügyi intézmény által elengedett kölcsön követelés akkor is adómentes, ha a kölcsönt nem biztosítja lakóingatlanon fennálló jelzálogjog.

Az 1 millió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás nem számolható el költségként 2014-től.

A tevékenységét egész évben szüneteltető egyéni vállalkozó esetében már 2013-ra vonatkozóan is lehetővé válik a munkáltatóval történő elszámolás illetve az egyszerűsített bevallás valamint az adónyilatkozattal történő adómegállapítás.

Forrás: OrosCafé