Helyi adókkal kapcsolatos rendelkezések.
Helyi adók elektronikus ügyintézése.
Önkormányzati cégek, vállalkozások bemutatása.
Cégek, vállalkozások bemutatása.

Gazdaság

1. Általános információk

Orosháza Békés megye nyugati csücskében fekszik, népessége 29,300 fő. A város a megye legiparosodottabb települése, emellett kulturális, oktatási és kedvelt turisztikai központ. A kistérségi központ fejlett infrastruktúrával és intézményhálózattal biztosítja a térség mintegy 65 ezer emberének zökkenőmentes mindennapjait.

2. Megközelítés, közlekedés

Orosháza a Dél-Alföldi Régió egyik kiemelt jelentőségű közlekedési csomópontja. Budapesttől – közúton – 180 kilométerre fekszik (útvonal megtekintése). A Szegedről Debrecenig vezető 47-es számú főút mentén helyezkedik el, a jelentős tranzitforgalomtól azonban korszerű, kelet-nyugat irányú elkerülő út mentesíti a várost. Vasúton több irányból is megközelíthető, hiszen négy különböző vasútvonal keresztezi egymást Orosházánál. A magas színvonalú, és kiszámítható tömegközlekedés a város egész területén biztosított.

3. Oktatás

Orosháza a térség kiemelt oktatási központja. A Kodolányi János Egyetem évek óta kínál egyetemi képzést is a hallgatóknak, 2011 szeptemberétől pedig három szakon megkezdődik a nappali tagozatos oktatás is. A Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont a Szegedi Tudományegyetem kizárólagos rezidensiskolája, emellett jelentős szakmai háttérrel működő szakképző központ is. A Gyulai Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Szakképző Iskolája és Kollégiuma térségi TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) bázisiskolaként működik együtt.

4. Gazdaság

Orosháza igazi gazdasági centrum, hiszen amellett, hogy a megye legiparosodottabb városa, fejlett mezőgazdasági és szolgáltató központ. A magyar üvegipar, valamint a libamáj fellegvára, de egyértelműen növekedési pályára állt az orosházi gépgyártás is.

5. Ipari Park

A 2000-ben létesült Ipari Park az M43-as autópályától 40 km-re, az M5-ös autópályától 57 km-re, míg a várost északról elkerülő 47-es számú főúttól 3 km-re helyezkedik el mintegy 40 hektáros területen. Jelenleg 11 vállalkozás működik a Parkban 20 hektáros területen, további 15 hektár a hasznosítható szabad terület. Az Ipari Park tömegközlekedéssel is megközelíthető, hiszen a 10-es viszonylatban közlekedő helyi autóbuszjárat végállomása ott található.

Közmű szolgáltatás, kapacitás:

  • gáz: 400 köbméter/óra
  • elektromos áram: 4000 kW
  • ivóvíz: 100 köbméter/nap
  • szennyvíz: 100 köbméter/nap
  • tűzivíz: 500 liter/nap

Helyiadó aktuális – változások a helyi adóztatásban

Egységes szerkezetű helyi adó rendeletünk

A letöltés gombra kattintva megjelenik a rendelet.

További helyi előírások elérhetők a megfelelő elemre kattintva:

A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat 2021. januártól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el.

2021. évtől a mentességet, a szüneteltetést és az adókedvezményt is a GJADO „adat- és változásbejelentő lap a gépjárműadó mentesség/kedvezmény/szüneteltetés igénybevételéhez” elnevezésű adatlapon lehet bejelenteni, amely legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) küldhető be a NAV-hoz. A nyomtatvány papír alapon is elérhető lesz majd a NAV központi ügyfélszolgálatain.

A 2020. december 31-ig keletkezett, változott vagy megszűnt adókötelezettséggel kapcsolatos kérdésekkel továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz lehet fordulni.

Tájékoztató a 2024.01.01-től hatályos iparűzési adó változásokról

Tisztelt Adózónk!

A 2023. július 14-én kihirdetett 2023. évi LIX. törvény 2024.01.01-től új szabályokat hozott az iparűzési adózás területén is.

1.) 2023.12.31-ig hatályosa helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 26. pontja, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec tv.) 18. § (3) bekezdése alapján, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét, a szünetelés kezdő időpontjával egyidejűleg megszűnt az iparűzési adóalanyisága. Adózó a szüneteltett tevékenység folytatását követően tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak minősült, aki az első adóévére a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás választását az erről az adóévről szóló az adóévet követő adóév ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó adóbevallásában jelentheti be.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 2023.07.14-ig hatályos 52. § (1) e) pontja alapján az adózót soron kívüli adóbevallási kötelezettség terhelte a tevékenység szünetelését követő 30 napon belül.

Az Art. 2023.07.15-től hatályos 52. § (1) e) pontja értelmében nem minősül soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseménynek, ha a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja) szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel. Amennyiben adózó 2023.07.15 – 2023.12.31. között kezdte meg az egyéni vállalkozási tevékenység szünetelését, nem soron kívüli, hanem a szüneteléssel lezárult adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti éves adózó esetén 2024.05.31.) kell záró adóbevallást benyújtania – többszöri szünetelés esetén több záró bevallást – az Art. 2. melléklet II. alcím A) pont 1/a) alpontja alapján.

2.) A Htv. 2024.01.01. naptól hatályos 35. § (2) bekezdése értelmében az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.

A fentiek értelmében 2024.01.01-től amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése az adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor adózónak a szünetelés miatt nem kell a szünetelés előtti időszakról záró helyi iparűzési adóbevallást benyújtania, az egész adóévről az adóévet követő év május 31-ig teljesíti adóbevallási kötelezettségét. A Htv. módosítása értelmében az adóéven belüli 181 napnál rövidebb ideig tartó szünetelés nem eredményezi az adóalanyiság és ennél fogva az adókötelezettség megszűnését, úgy kell tekinteni, mintha folyamatosan tevékenykedett volna.

2024.01.01-től záró adóbevallási kötelezettség csak a szünetelés 181. napjától merül fel, melyet az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Az adózó az egybefüggően 181 napot meghaladó szüneteltetett tevékenység folytatását követően tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak fog minősülni, aki az első adóévére a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás választását az erről az adóévről szóló az adóévet követő adóév ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó adóbevallásában jelentheti be.

3.) 2024.01.01-től a versenyegyenlőség és a méltányos teherviselés érdekében módosításra került a Htv. kisvállalkozókra vonatkozó 39/A. § (10) bekezdése. 2024.01.01-től a 39/A. § (10) c) pontja értelmében abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap megállapítási mód alkalmazására áttér, ha az előző adóévi bevétele 25 M Ft/120 M Ft-ot meghaladja és az önkormányzat illetékességi területén az adóévben kezdi meg a tevékenységét (telephelyet nyit, székhelyet helyez át), akkor az adóelőleg összege a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalapnak (8,5 M Ft) az adóéven belüli adóköteles időszakra időarányosan számított része és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata (Orosházán 2 %).

Tájékoztató a székhely és telephely bejelentési kötelezettségekről

Tájékoztatjuk Adózóinkat, hogy 2024.01.12-től a NAV adatszolgáltatások automatikus feldolgozása Adóirodánknál is megvalósult. A Htv. 42/E. §-a alapján a NAV naponkénti, elektronikus úton teljesített adatszolgáltatása – főszabályként – kiváltja a vállalkozó iparűzési adóval kapcsolatos székhelye, valamint – a vállalkozó által a NAV-hoz külön bejelentett – Htv. szerinti telephelye önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét.

Lehet azonban olyan – adókötelezettséget érintő – speciális tényállási elem, amelyet a NAV adatszolgáltatása nem tartalmaz. Ezen adatokat magának az adózónak kell közvetlenül az önkormányzathoz bejelentenie a bejelentkezés-, változásbejelentés nyomtatványon.

A vállalkozó Htv. szerinti telephelyét, telephelyeit a 2020. január 1-jétől beiktatott Art. 1. melléklet 29.1. pontjában foglaltakra figyelemmel bejelentheti a NAV-hoz, mégpedig az említett adóhatóság által rendszeresített és rá irányadó szabályok szerinti adat- és változásbejelentő lap benyújtásával. A bejelentés alkalmával az ÁNYK rendszerben (adat- és változásbejelentő lapon) a teljes címet és a Htv.-minőséget kell feltüntetni; míg az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazása esetén az ONYA felületen a NAV által nyilvántartott és kiajánlott telephelyadat mellett kizárólag a Htv.-minőséget kell jelölni (a kitöltési útmutatóban foglaltaknak megfelelő bejelentésjelleg kiválasztásával).

A fentiekre tekintettel, amennyiben adózó a telephelyét, mint Htv. szerinti telephelyet nem jelentette be a NAV-hoz, a telephely nyitásról, megszűntetésről, valamint a telephelyet érintő változásokról a bejelentkezés-, változásbejelentés nyomtatványt be kell nyújtania az önkormányzati adóhatósághoz.

Csoportos beszedéssel fizethették adózóink az építményadót és a gépjárműadót. Mivel a gépjárműadó átkerült a NAV hatáskörébe, az ezekre a tételekre kiadott megbízások a továbbiakban értelmüket veszítették, érdemes megszüntetni őket. Az építményadóra szóló megbízások továbbra is működnek.

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 2021. január 1-től hatályos szövege szerint a magánfőzőkre vonatkozó legfontosabb szabályok az alábbiak szerint módosulnak. Külön felhívjuk a figyelmet a 132.§ (6) bekezdésére, mert gyakran ismétlődő kérdés, hogy egy magánfőző bérfőzetést végezhet-e. A törvény szövege alapján a válasz: NEM, azaz tárgyéven belül vagy magánfőzést végez, vagy bérfőzést végeztet. Az egy háztartásban élők által főzött vagy főzetett mennyiségeket pedig össze kell adni, és a 86 literes korlát az összeadott mennyiségre vonatkozik.

A párlat meghatározása:

A magánfőző párlatot kizárólag a lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú desztillálóberendezésen állíthat elő évente legfeljebb 50 liter mennyiségben. Ezen 50 liter 86 térfogatszázalékos etil- alkoholtartalmú párlatot, vagy legfeljebb ezzel megegyező mennyiségű etil- alkoholt tartalmazó nagyobb párlatmennyiséget kell érteni. 50 liter 86 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat, 43 hektoliterfok párlatnak felel meg (példával szemléltetve 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat esetében az előállítható mennyiség 86 liter).

A 143.§ (5) bekezdésében foglalt „bejelentés a főzés megkezdéséről” a vámhatóság tájékoztatása szerint gyakorlatban ugyanúgy történik, mint 2020. év végéig az adójegy igénylése. 2021-től az adójegy helyébe lépő magánfőzöttpárlat-származási igazolásért nem kell fizetni.

A megfelelő előírások a törvényből:

§

(4) * A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő, amely mennyiség adómentes.

(6) Egy tárgyéven belül a magánszemély vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni vagy előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni vagy előállítani párlatot.

(7) Ha egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, az éves kedvezményes adómértékű mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett vagy főzött mennyiségek egybeszámítandók.

143. §

(1) A magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.

(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.

(4) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti az állami adó- és vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére.

(5) * A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző az előállítást megelőzően bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.

(6) * Ha a magánfőző a bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig bejelenti a többlet mennyiségét literben az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja az (5) bekezdés szerinti adatokat és nyilatkozatot. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.

(7) * Az állami adó- és vámhatóság a magánfőzöttpárlat-származási igazolások magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségének megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.

(8) Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.

(9) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető.

(10) * A magánfőzött párlat eredetét a magánfőzöttpárlat-származási igazolás igazolja.

(11) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.

 

§ Az önkormányzati adóhatóság azt a természetes személyt, aki
a)* a magánfőzésre vonatkozó szabályoknak megfelelve, de a desztillálóberendezés bejelentése vagy a párlat előállításának bejelentése nélkül végzi párlat előállítását,
b) a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,

felszólítja, hogy jogszabályi kötelezettségének tegyen eleget 15 napon belül. Ha az érintett a felszólításának határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.

§ (1) A magánfőzés szabályainak betartását ellenőrző önkormányzati adóhatóság eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el, továbbá a desztillálóberendezés és az azon előállított termék jogszabályi követelményeknek való megfelelősége tárgyában díjmentesen szakvéleményt kérhet az állami adó- és vámhatóságtól.

(2) Az önkormányzati adóhatóság a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést és az azon előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, ha

a) a magánfőző a 143. § (1) bekezdése szerinti bejelentésében a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg, vagy
b)* a magánfőző párlatot a desztillálóberendezés és a magánfőzött párlat előállításának bejelentése nélkül állít elő.

(3) Az önkormányzati adóhatóság által elrendelt lefoglalási eljárásra az állami adó- és vámhatóság által alkalmazható lefoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(4) * Az önkormányzati adóhatóság az általa lefoglalt jövedéki terméket és desztillálóberendezést elkobozza és megsemmisítésre átadja az állami adó- és vámhatóságnak, ha a jövedéki ügyben véglegessé vált döntésben a 106. § szerinti bírság kerül kiszabásra.

(5) Ha az önkormányzati adóhatóság a magánfőzés szabályainak ellenőrzése során az évente előállítható mennyiségi korlát túllépését észleli, erről haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot.

Kérünk minden magánfőzőt, hogy tevékenysége során fenti rendelkezéseket szíveskedjen betartani.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény rendelkezéseinek hatálybalépését követően (2021. január 1-től) az adózó a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettséget – ideértve az adóbevallás kijavítását, illetve az önellenőrzéssel való helyesbítést – és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, a NAV által rendszeresített elektronikus nyomtatványon teljesítheti. Ez alól kivételt képeznek a magánszemély vállalkozók (jellemzően őstermelők).

Az E-önkormányzat portál helyi iparűzési adó űrlapjai visszavonásra kerülnek.

Elektronikus ügyintézés

Elektronikus közigazgatási ügyintézés

Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp) rendelkezései értelmében a jogi képviselővel eljáró fél, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, valamint a közigazgatási szerv 2016. július hó 1-től köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a közigazgatási és polgári peres ügyekben egyaránt a bíróságokkal.

Az elektronikus kapcsolattartás az önkormányzatok számára 2016. július hó 1. napját követően indult perekben kötelező.

Ezért a közigazgatási perekben és a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt a 2016. július hó 1. napját követően indult perekben a jogi képviselővel eljáró félnek, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnek, valamint a közigazgatási szervnek elektronikus úton az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél, illetve a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani a keresetlevelet, közigazgatási perekben a közzétett K01, birtokvédelmi ügyekben a P26 jelzésű elektronikus formanyomtatványokon.

A K01, és a P26 jelzésű űrlapokhoz World formátumban kell csatolni az ügyfélnek a keresetlevelet.

Önkormányzati cégek

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Vállalkozások

Városüzemeltetés

Városüzemeltetés

Munkaterület:

  • 50 éve szolgálja a város lakosságát a környezet formálásával, szépítésével

Városüzemeltetési és Szolgáltató ZRt.
Városüzem vezérigazgatója: Benkő Ferenc
Cím: 5900 Orosháza, Fürdő utca 5.
Telefon: 68/512-460
Fax: 68/413-839
E-mail: info@varosuzemeltetes.hu
Honlap: varosuzemeltetes.hu

Vállalkozások

2282 adózó, hazai és nemzetközi érdekeltségű ipari, mezőgazdasági, szállítmányozási, idegenforgalmi, élelmiszer-feldolgozó, szolgáltató és egyéb gazdasági társaság, vállalkozás találhatók a városban.

Tevékenységi körüket tekintve a meghatározó súlyú vállalkozások az üvegipar, autóalkatrész- és mezőgazdaságigép-gyártás, baromfifeldolgozás és konzervipar, mezőgazdaság, műanyagipar, vas- és acélöntés, fémmegmunkálás területén vannak jelen.

Az információk tájékoztató jellegűek. Az adattartalom a szervezetek önálló bejelentésén alapul, melyek aktualitásáért az Önkormányzat nem vállal felelőséget.

Kérelem vállalkozások számára: adatlap amelyen a vállalkozások meg tudják jeleníteni a cégükre vonatkozó adatokat.

Vállalkozások

Axiál Kft.

Axiál Kft.

Munkaterület:

  • gépek, alkatrészek kereskedelme
  • szervizelés

Cím: 5900 Orosháza, Csorvási út 72.
Telefon: 68/510-290, 30/652-7224
Fax: 68/510-292
Honlap: axial.hu

Cerlux Kft.

Cerlux Kft.

Munkaterület:

  • ipari kerámiák gyártása és értékesítése

Igazgató: Csordás Márta
Városüzem vezérigazgatója: Benkő Ferenc

Cím: 5900 Orosháza, Csorvási út 70.
Telefon: 68/413-387
Fax: 68/413-668
E-mail: cerlux@cerlux.hu
Honlap: cerlux.hu

Pingvin Patika

Pingvin Patika

Munkaterület:

  • gyógyszer kiskereskedelem

Cím: 5900 Orosháza, Győry Vilmos tér 1.
Telefon: 68/415-815
Fax: 68/415-815
E-mail: oroshaza@pingvinpatika.hu
Honlap: pingvinpatika.hu

Green-Divízió Kft.

Green Divizió Kft.

Munkaterület:

  • a társaság fő tevékenységi körébe tartozik a lúd szülőpár-, nagyszülőpár- és elit törzstartás, a lúd végtermék (libamáj) előállítás, a mulard májkacsa termeltetése, felvásárlása, valamint ezekből a víziszárnyasokból előállított termékek (máj, hús) forgalmazása

Cím: 5900 Orosháza, Október 6. utca 15.
Telefon: 68/472-209
Fax: 68/472-209
E-mail: info@greendivizio.hu
Honlap: greendivizio.hu

Hungarolift

Hungarolift

Munkaterület:

  • közúti teherszállítás
  • logisztika

Cím: 5900 Orosháza, Csorvási u. 3.
Telefon: 68/510-260
Fax: 68/510-260
E-mail: t.vadas@t-online.hu

Invitel

Invitel

Munkaterület:

  • távközlés

Cím: 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8–10.
Telefon: +36-1/801-1500
Fax: +36-1/801-1501
E-mail: vip@invitel.co.hu
Honlap: invitel.hu

 

OROSházaGLAS

OROSházaGLAS

Munkaterület:

  • Alaptevékenységét a különféle síküveg termékek előállítása, feldolgozása, fejlesztése, értékesítése, beépítése, és forgalmazása határozza meg.

Ügyvezetője: Pálfai Tamás
Székhely: 1164 Budapest, Csókakő u. 27.
Cím: 5900 Orosháza, Csorvási út 39.
Telefon: +36-1/402-4232, 68/419-419
Fax: +36-1/402-4233, 68/419-429
E-mail: ohg@oroshazaglas.hu
Honlap: oroshazaglas.hu

Gazdaság egyéb szolgáltató társaságok linkje

Egyéb szolgáltató társaságok

Lap olvasása Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support
Scroll to Top
Orosháza Önkormányzatának honlapja