Gazdaság

A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat 2021. januártól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el.

2021. évtől a mentességet, a szüneteltetést és az adókedvezményt is a GJADO „adat- és változásbejelentő lap a gépjárműadó mentesség/kedvezmény/szüneteltetés igénybevételéhez” elnevezésű adatlapon lehet bejelenteni, amely legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) küldhető be a NAV-hoz. A nyomtatvány papír alapon is elérhető lesz majd a NAV központi ügyfélszolgálatain.

A 2020. december 31-ig keletkezett, változott vagy megszűnt adókötelezettséggel kapcsolatos kérdésekkel továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz lehet fordulni.

Tájékoztató a 2024.01.01-től hatályos iparűzési adó változásokról

Tisztelt Adózónk!

A 2023. július 14-én kihirdetett 2023. évi LIX. törvény 2024.01.01-től új szabályokat hozott az iparűzési adózás területén is.

1.) 2023.12.31-ig hatályosa helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 26. pontja, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec tv.) 18. § (3) bekezdése alapján, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét, a szünetelés kezdő időpontjával egyidejűleg megszűnt az iparűzési adóalanyisága. Adózó a szüneteltett tevékenység folytatását követően tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak minősült, aki az első adóévére a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás választását az erről az adóévről szóló az adóévet követő adóév ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó adóbevallásában jelentheti be.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 2023.07.14-ig hatályos 52. § (1) e) pontja alapján az adózót soron kívüli adóbevallási kötelezettség terhelte a tevékenység szünetelését követő 30 napon belül.

Az Art. 2023.07.15-től hatályos 52. § (1) e) pontja értelmében nem minősül soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseménynek, ha a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja) szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel. Amennyiben adózó 2023.07.15 – 2023.12.31. között kezdte meg az egyéni vállalkozási tevékenység szünetelését, nem soron kívüli, hanem a szüneteléssel lezárult adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti éves adózó esetén 2024.05.31.) kell záró adóbevallást benyújtania – többszöri szünetelés esetén több záró bevallást – az Art. 2. melléklet II. alcím A) pont 1/a) alpontja alapján.

2.) A Htv. 2024.01.01. naptól hatályos 35. § (2) bekezdése értelmében az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.

A fentiek értelmében 2024.01.01-től amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése az adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor adózónak a szünetelés miatt nem kell a szünetelés előtti időszakról záró helyi iparűzési adóbevallást benyújtania, az egész adóévről az adóévet követő év május 31-ig teljesíti adóbevallási kötelezettségét. A Htv. módosítása értelmében az adóéven belüli 181 napnál rövidebb ideig tartó szünetelés nem eredményezi az adóalanyiság és ennél fogva az adókötelezettség megszűnését, úgy kell tekinteni, mintha folyamatosan tevékenykedett volna.

2024.01.01-től záró adóbevallási kötelezettség csak a szünetelés 181. napjától merül fel, melyet az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Az adózó az egybefüggően 181 napot meghaladó szüneteltetett tevékenység folytatását követően tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak fog minősülni, aki az első adóévére a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás választását az erről az adóévről szóló az adóévet követő adóév ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó adóbevallásában jelentheti be.

3.) 2024.01.01-től a versenyegyenlőség és a méltányos teherviselés érdekében módosításra került a Htv. kisvállalkozókra vonatkozó 39/A. § (10) bekezdése. 2024.01.01-től a 39/A. § (10) c) pontja értelmében abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap megállapítási mód alkalmazására áttér, ha az előző adóévi bevétele 25 M Ft/120 M Ft-ot meghaladja és az önkormányzat illetékességi területén az adóévben kezdi meg a tevékenységét (telephelyet nyit, székhelyet helyez át), akkor az adóelőleg összege a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalapnak (8,5 M Ft) az adóéven belüli adóköteles időszakra időarányosan számított része és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata (Orosházán 2 %).

Tájékoztató a székhely és telephely bejelentési kötelezettségekről

Tájékoztatjuk Adózóinkat, hogy 2024.01.12-től a NAV adatszolgáltatások automatikus feldolgozása Adóirodánknál is megvalósult. A Htv. 42/E. §-a alapján a NAV naponkénti, elektronikus úton teljesített adatszolgáltatása – főszabályként – kiváltja a vállalkozó iparűzési adóval kapcsolatos székhelye, valamint – a vállalkozó által a NAV-hoz külön bejelentett – Htv. szerinti telephelye önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét.

Lehet azonban olyan – adókötelezettséget érintő – speciális tényállási elem, amelyet a NAV adatszolgáltatása nem tartalmaz. Ezen adatokat magának az adózónak kell közvetlenül az önkormányzathoz bejelentenie a bejelentkezés-, változásbejelentés nyomtatványon.

A vállalkozó Htv. szerinti telephelyét, telephelyeit a 2020. január 1-jétől beiktatott Art. 1. melléklet 29.1. pontjában foglaltakra figyelemmel bejelentheti a NAV-hoz, mégpedig az említett adóhatóság által rendszeresített és rá irányadó szabályok szerinti adat- és változásbejelentő lap benyújtásával. A bejelentés alkalmával az ÁNYK rendszerben (adat- és változásbejelentő lapon) a teljes címet és a Htv.-minőséget kell feltüntetni; míg az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazása esetén az ONYA felületen a NAV által nyilvántartott és kiajánlott telephelyadat mellett kizárólag a Htv.-minőséget kell jelölni (a kitöltési útmutatóban foglaltaknak megfelelő bejelentésjelleg kiválasztásával).

A fentiekre tekintettel, amennyiben adózó a telephelyét, mint Htv. szerinti telephelyet nem jelentette be a NAV-hoz, a telephely nyitásról, megszűntetésről, valamint a telephelyet érintő változásokról a bejelentkezés-, változásbejelentés nyomtatványt be kell nyújtania az önkormányzati adóhatósághoz.

Csoportos beszedéssel fizethették adózóink az építményadót és a gépjárműadót. Mivel a gépjárműadó átkerült a NAV hatáskörébe, az ezekre a tételekre kiadott megbízások a továbbiakban értelmüket veszítették, érdemes megszüntetni őket. Az építményadóra szóló megbízások továbbra is működnek.

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 2021. január 1-től hatályos szövege szerint a magánfőzőkre vonatkozó legfontosabb szabályok az alábbiak szerint módosulnak. Külön felhívjuk a figyelmet a 132.§ (6) bekezdésére, mert gyakran ismétlődő kérdés, hogy egy magánfőző bérfőzetést végezhet-e. A törvény szövege alapján a válasz: NEM, azaz tárgyéven belül vagy magánfőzést végez, vagy bérfőzést végeztet. Az egy háztartásban élők által főzött vagy főzetett mennyiségeket pedig össze kell adni, és a 86 literes korlát az összeadott mennyiségre vonatkozik.

A párlat meghatározása:

A magánfőző párlatot kizárólag a lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú desztillálóberendezésen állíthat elő évente legfeljebb 50 liter mennyiségben. Ezen 50 liter 86 térfogatszázalékos etil- alkoholtartalmú párlatot, vagy legfeljebb ezzel megegyező mennyiségű etil- alkoholt tartalmazó nagyobb párlatmennyiséget kell érteni. 50 liter 86 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat, 43 hektoliterfok párlatnak felel meg (példával szemléltetve 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat esetében az előállítható mennyiség 86 liter).

A 143.§ (5) bekezdésében foglalt „bejelentés a főzés megkezdéséről” a vámhatóság tájékoztatása szerint gyakorlatban ugyanúgy történik, mint 2020. év végéig az adójegy igénylése. 2021-től az adójegy helyébe lépő magánfőzöttpárlat-származási igazolásért nem kell fizetni.

A megfelelő előírások a törvényből:

§

(4) * A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő, amely mennyiség adómentes.

(6) Egy tárgyéven belül a magánszemély vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni vagy előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni vagy előállítani párlatot.

(7) Ha egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, az éves kedvezményes adómértékű mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett vagy főzött mennyiségek egybeszámítandók.

143. §

(1) A magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.

(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.

(4) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti az állami adó- és vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére.

(5) * A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző az előállítást megelőzően bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.

(6) * Ha a magánfőző a bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig bejelenti a többlet mennyiségét literben az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja az (5) bekezdés szerinti adatokat és nyilatkozatot. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.

(7) * Az állami adó- és vámhatóság a magánfőzöttpárlat-származási igazolások magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségének megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.

(8) Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.

(9) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető.

(10) * A magánfőzött párlat eredetét a magánfőzöttpárlat-származási igazolás igazolja.

(11) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.

§ Az önkormányzati adóhatóság azt a természetes személyt, aki
a)* a magánfőzésre vonatkozó szabályoknak megfelelve, de a desztillálóberendezés bejelentése vagy a párlat előállításának bejelentése nélkül végzi párlat előállítását,
b) a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,

felszólítja, hogy jogszabályi kötelezettségének tegyen eleget 15 napon belül. Ha az érintett a felszólításának határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.

§ (1) A magánfőzés szabályainak betartását ellenőrző önkormányzati adóhatóság eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el, továbbá a desztillálóberendezés és az azon előállított termék jogszabályi követelményeknek való megfelelősége tárgyában díjmentesen szakvéleményt kérhet az állami adó- és vámhatóságtól.

(2) Az önkormányzati adóhatóság a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést és az azon előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, ha

a) a magánfőző a 143. § (1) bekezdése szerinti bejelentésében a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg, vagy
b)* a magánfőző párlatot a desztillálóberendezés és a magánfőzött párlat előállításának bejelentése nélkül állít elő.

(3) Az önkormányzati adóhatóság által elrendelt lefoglalási eljárásra az állami adó- és vámhatóság által alkalmazható lefoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(4) * Az önkormányzati adóhatóság az általa lefoglalt jövedéki terméket és desztillálóberendezést elkobozza és megsemmisítésre átadja az állami adó- és vámhatóságnak, ha a jövedéki ügyben véglegessé vált döntésben a 106. § szerinti bírság kerül kiszabásra.

(5) Ha az önkormányzati adóhatóság a magánfőzés szabályainak ellenőrzése során az évente előállítható mennyiségi korlát túllépését észleli, erről haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot.

Kérünk minden magánfőzőt, hogy tevékenysége során fenti rendelkezéseket szíveskedjen betartani.