Dr. Dancsó József: nagy változások előtt Orosháza

Kétrészes interjú Orosháza polgármesterével. Az elsőben szó lesz a járásokról, az iskolák államosításáról, de az is kiderül, hogy mi a helyzet a kórházzal.

Most 2 éve, hogy a helyhatósági választásokon a szavazók többsége a Fidesz jelöltjét, dr. Dancsó Józsefet választotta meg polgármesternek. Ezért “félszezon” értékelésre kértük szerdán a város első emberét. De mivel az országban az elmúlt két évben óriási változások mentek és mennek végbe, így a rövid visszatekintés mellett inkább a jelenről és a jövőről faggattuk.

Felállnak a járások

Jelentősen változik a közigazgatás az egész országban, hamarosan jönnek a járások. Ez hogyan érinti majd az embereket? Miben érzik a változást?
A járások megváltoztatják a közigazgatást
A járások megváltoztatják a közigazgatást

2013 január elsejétől valóban jelentősen átalakul a magyar közigazgatás. Legalább 15 éves igény a közéletben, és a mindennapokban egyaránt, hogy a közigazgatást át kell alakítani, hiszen nem hatékony, költségeket kell csökkenteni, de úgy, hogy a szolgáltatás színvonala lehetőleg emelkedjen. 20 éve nem volt olyan kormány, mely ennek a feladatnak, egy átfogó közigazgatási reformnak nekifogott volna, mi igen. A mindennapokat ez nyilvánvalóan jelentősen érinti majd. Azoknak a feladatoknak egy része, melyek eddig a polgármesteri hivatalban folytak, most átkerülnek a járási hivatalok ügymenetébe. Elsősorban hatósági, állami feladatokról van szó. Az elején vélhetően lesznek problémák, hogy kinek milyen kompetenciája van, bár elég jól körbehatárolt, hogy pontosan mi marad jegyzői, önkormányzati hatáskörben és mi lesz a járási hivatalok hatásköre.

És mi lesz a járási hivatalok hatásköre?

A gyámhatósági feladatokat szinte teljes egészében, az építéshatósági feladatok egy részét, a szociális feladatok jelentős részét is a járási hivatalok intézik 2013. január elsejétől. Ide tartoznak majd az okmányirodák, a munkaügyi és népegészségügyi kirendeltségek, a földhivatal is. Ezekkel párhuzamosan a kormányablakok kialakítása is elkezdődik. Orosháza járási székhely, így itt is lesz kormányablak.

Költöznek a pártok

Orosházán megvan-e már az épület, ahol a járási hivatal, illetve a kormányablak lesz?

A Szabadság téren álló volt pártház épülete lesz nagy valószínűséggel a járási hivatal székhelye Orosházán. Az új főtér mellett, frekventált, parkolási szempontból is megfelelő helyen lehet majd elérni ezeket a szolgáltatásokat.

A járási hivatalt úgy kell elképzelni, hogy a szakigazgatási szervek kirendeltségei is átköltöznek a volt pártházba?

Nem. A munkaügy marad ott, ahol most van és tudomásom szerint a földhivatal is, de ezek nem az én kompetenciámba tartoznak. Ahogyan a népegészségügy elhelyezése sem, de őket szívem szerint a volt pártház épületébe költöztetném és így lényegében kialakulhatna egy járási negyed, hiszen a gyámhivatal eleve itt működik, és itt van kiépítve az okmányiroda optikai hálózata. Így 200 méteren belül megtalálható lenne minden, járáshoz tartozó intézmény. Ezt tartanám logikusnak, nem véletlen javasoltuk a kormányhivatal felé ezt az épületet.

Három párt helyi szervezetének irodája is ebben az épületben van, ami egyébként felújításra szorul.

Értesítettük az ottani bérlőket és mindhárom pártot, hogy december 31-el megszűnik a szerződés, tehát nem ott lesznek majd a pártirodák. A szerződés alapján az önkormányzat kiközvetítheti a felmondásokat, mi ezt meg is tettük, hiszen tiszta helyzetet követelt meg a járási hivatal, az épületben hivatali munka folyik majd, ezért a pártirodák nem maradhattak. A felújításhoz szükséges forrásokat egyelőre nem nagyon látom, de a legszükségesebbeket el fogják végezni. Felhívtuk a kormányhivatal figyelmét az elkerülhetetlen munkálatokra, különös tekintettel a nyílászárók cseréjére, ők ezt regisztrálták, a további lehetőségek függvényében lépnek.

A járási hivatalban nincs helye pártirodáknak (Fotók: Kecskeméti Krisztina)
A járási hivatalban nincs helye pártirodáknak (Fotók: Kecskeméti Krisztina)
Megvan-e már az orosházi járás vezetője, mikor nevezik meg, hogy ki az?

Tudomásom szerint a kormányhivatal vezetője megtette a felterjesztést a hivatalvezető személyére vonatkozóan, amikor a közigazgatási és igazságügyi miniszter aláírja kinevezését, kiléte akkor válik publikussá.

58 hivatalnok dolgozik majd új helyen

Az önkormányzatoktól az állam rengeteg feladatkört átvett és még többet vesz majd át. Ez mennyiben érinti az e területen dolgozó közalkalmazottakat? Lesz-e mindenkinek munkája?

Jelentősen érinti. Az orosházi járás 58 fővel kell fölálljon, ennyi kolléga dolgozik majd az új járási hivatalban. Ezzel kapcsolatban már több egyeztetés is történt az orosházi járáshoz tartozó települések polgármestereivel, jegyzőivel, és a kormányhivatal munkatársaival. Hogy pontosan kik kerülnek át a járásokhoz, arról a települések képviselő-testületeit is tájékoztatni kell, Orosházán ez az október 19-i soros ülésen történik meg.

Az önkormányzatoknál maradt feladatok finanszírozására elegendőek lesznek a megmaradt források?

Jelenleg van egy javaslata az Önkormányzati Államtitkárságnak, hogy hogyan képzelik a hivatalok működését és az ellátandó feladatok finanszírozását. Azt kell mondanom, hogy fejtörtést fog okozni, ha ez a javaslat marad hatályban. Hétfőn egyeztettem Tállai András államtitkár úrral, jeleztem, hogy ezen mindenképpen változtatásokat kell eszközölni, ő nyitott volt erre. Kemény és komoly tárgyalások folynak a Nemzetgazdasági Minisztérium bevonásával is arról, hogyan lehet a forrásokat úgy megtalálni és elosztani, hogy lehetővé tegyük az önkormányzatok biztonságos működését, a kötelezően előírt feladatok ellátását 2013-ban. Nem egyszerű a helyzet, nem könnyű a források elosztása, hiszen tudjuk, a gazdasági válság mentén csökkenő gazdasági aktivitás jellemző az országban.

“Nem kényszerítettek senkit korbáccsal térdre és imára”

Az oktatásban is nagy átszervezéseket indított el a kormányzat. Orosházán ezeket némileg megelőzve már tavaly átkerült két iskola egyházi fenntartásba. Ez ellen sok volt az ellenérv és a félelem, és azóta is néha fel-fel csapnak bizonyos kérdéskörökben viták. Egy év távlatából hogyan látja, jó döntés volt az átadás?
Mindenki jól járt az iskolák átadásával
Mindenki jól járt az iskolák átadásával

Valóban sok érv szólt mellette és ellene is, ezeket mind figyelembe vettük. Összességében olyan döntés született, amivel jól jártak a gyerekek, a szülők és az önkormányzat is. Ezzel a döntéssel stabilitást adtunk az iskolahálózatnak. Ma már sokan, akik korábban ellenezték az átadást azt mondják, jó döntést hoztunk. Az egyházi iskolákban tanító pedagógusoknak egyszerűbb a helyzete jelenleg, mert nincs az a fajta bizonytalanság, ami az önkormányzati intézményekben megvan az államosítás előtt pár hónappal. Lement egy tanév, a katolikus és a református egyházi iskolákban nem kényszerítettek senkit korbáccsal térdre és imára. Normális tanmenet folyt, a régi értékek mellé újak is kerültek. Nem feledkezhetünk meg a régebb óta fennálló evangélikus iskoláról sem, ott is kiváló szakmai munka és nevelés folyik. És ahogy mondtam, a város is jól járt, a költségvetésben 2012-re tervezett 200 millió forintos kiadáscsökkenés bekövetkezett ezen intézmények átadásával.

Ha már itt tartunk: az egyik nagy vita az egyházi iskolák körül nemrégiben éppen a katolikus iskolánál volt a gyermekétkeztetés témakörében. Ön a megbeszélések végén levelet írt a püspöknek. Erre megkapta már a választ?

Még nem. Kedden sürgettem meg az ügyet, jeleztem az illetékesek felé, hogy már csak a lovagiasság szabályai szerint is elvárom, hogy a levelemre válaszoljanak. Továbbra is várom a tételes válaszokat a kérdéseimre, ennek függvényében tudok majd bővebbet mondani az ügyben.

Nézzük az iskolákat: pontosan mi kerül majd állami kézbe és mi marad a városnál?

Az óvoda önkormányzati fenntartású marad, ebben nem lesz változás. Az általános iskolák és a középiskolák vonatkozásában kialakulnak a járási tankerületek, ez Orosházán is feláll majd január 1-jén. A járásba tartozó általános iskolák szakmai felügyelete tartozik majd ide, a középiskolák esetében viszont még nem egyértelmű a helyzet, itt még rendeletek hiányoznak. A működtetés vállalásáról a testület előbb elvi döntést hozott, a jövőheti ülésen pedig végleges döntést kell hoznunk. Ez az új rendszer elsősorban azt szolgálja, hogy a települések közti különbségekből, vagy a különböző anyagi lehetőségekből adódó szakadékok csökkenjenek, eltűnjenek. Mindenki hozzájusson ahhoz a képzési színvonalhoz, amit joggal vár el minden szülő, éljen az kistelepülésen vagy nagyvárosban. Bízom benne, hogy kisebb zökkenőkkel ez sikeres lesz, átgondoltabb munkát lehet végezni a tantestületeken belül is. Szót kell ejteni a szakképzésről is, ennek szakmai irányítása a megyeszékhely tankerületéhez tartozik majd. Itt is lényeges változás lesz: a megyei központoktól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ veszi át a feladatokat, erről egyeztetések vannak jelenleg is. És ne feledkezzünk el a művészeti iskoláról sem, ami szintén átkerül az államhoz fenntartásra, de a működtetés ennél is nálunk marad.

Az iskola fenntartása nem helyi ügy lesz többé. Ennek ellenére meg tudják majd őrizni a lokális értékeket? Mi garantálja, hogy a korábban elért eredmények, tradíciók (például a Táncsics tehetségprogramja, a Vörösmarty ének-zene tagozata) megmarad a központosítás után is?
Nehéz forrásokat találni, de minden értéket meg akarunk őrizni
Nehéz forrásokat találni, de minden értéket meg akarunk őrizni

Ezt alapvetően az határozza meg, mennyi pénz lesz. Szűkülő gazdaság mellett nem egyszerű forrásokat találni, ezért is csúsztatta el a kormány a pedagógus életpálya modell pénzügyi részének bevezetését. A lényeg, hogy a falusi iskolából is legyen esély akár egyetemre is eljutni. Mindenképpen szándékunk, hogy megtartsuk az eddigi értékeket, de ezek a lehetőségektől függenek majd. A 2013-as év költségvetését még nem látom, de azon leszünk, hogy ezeket a plusz szolgáltatásokat tudják biztosítani az intézmények.

Mit jelent a működtetés feladata az iskolák esetében, és megvan-e erre a forrás?

Számokat azért nem tudok mondani, mert az ország jövőévi költségvetése nincs kész, és itt még jelentős változások várhatók. Ami biztos: a technikai dolgozók az önkormányzat alkalmazásában lesznek, a pedagógusok pedig a járási tankerületek irányítása alá tartoznak majd. A működtetés azt jelenti, hogy a rezsit – víz, villany, gáz, szemétszállítás – a város fizeti, ahogy a karbantartási, felújítási munkákat is, de ezek még nem teljesen tisztázottak.

Erre lesz pénz?

Nyilván, hiszen ha nem lesz, akkor nem tudjuk ellátni a feladatot. Ezért kell komoly számolásokat végezni és adott esetben állami forrásokat átcsoportosítani. De azért a helyi bevételekre is lehet némileg támaszkodni.

Mi lesz az orosházi pedagógusok sorsa, hiszen sokan félnek attól, hogy elveszítik állásukat. Az állam tudja-e garantálni az álláshelyeket?

Nyilván alapesetben a feladatot el kell látni, most is ez van. Én nem látom a szándékot a létszámleépítésre, a jelenlegi struktúra a munkavégzés tekintetében létszámmal is lefedett. Hogy ebben lehet-e még megtakarításokat elérni, nem tudom megítélni, majd az új szervezet vezetője értékeli a működés hatékonyságát és dönt, hogy leépít, bővít vagy marad minden így.

Szó volt arról korábban, hogy a város az államosítás után visszaszerződi az iskolákat, ön is ezt támogatta korábban. Erre van reális lehetőség?

A jelenlegi formában nincs, hiszen a parlament döntése révén a fenntartás állami feladattá vált, de az ingatlanok tulajdonjoga az önkormányzatoknál maradt. Én magam is szerettem volna, ha megvalósul a visszaszerződés, de számos érv amellett szólt, hogy ez ne legyen így. Ezáltal országos szinten nézve az esélyegyenlőség felé nagyobb lépést lehet tenni, és például ezt az sem befolyásolja, hogy egy-egy településen mennyi helyi adóbevétel keletkezik. Ebben a tekintetben pedig jó, hogy egységes lesz a rendszer. Tanfelügyeleti rendszer is működik majd, ami szigorúan ellenőrzi, átadják-e a diákoknak a tudást. Ezek fontos minőségbiztosítási kérdések, és tulajdonképpen több mint 20 éve nincs ilyen szintű ellenőrzés a magyar oktatásban, épp ezért lett ennyire szétszórt és különböző.

De az önkormányzatnak van lehetősége az állami fenntartás mellett támogatni az oktatást, ha azt szeretné, és van rá pénze?

Az állam nem zárkózik el ettől, az neki is jó, ha több pénz van az iskolákban.

Lehet, hogy 10 év múlva nem lesz aki gyógyítson

Az egészségügy egyik alapvető baja a forráshiány, a másik az orvoshiány. Az állami átvétel segíthet ezen?

Az egészségügy évek óra sok problémával küszködő ágazat az államháztartáson belül. Alapvetően finanszírozási problémával küzd, az igény mindig nagyobb – és ez markánsan látszik – mint a lehetőség az igények kielégítésére. Másrészt van egy veszélyes dolog, ez pedig a szakembergárda elvándorlása. Ha ez a tendencia nem fordul meg, akkor véleményem szerint 10 éven belül nem lesz, aki gyógyítson. Rendkívül költséges az orvosi képzés, és nálunk szerencsésebb helyzetben lévő országok, ahol javarészt nincs is orvosi képzés, az itteni bérek sokszorosát fizetik. Ezzel sokan élnek, ami valahol érthető is. Ez azonban azt eredményezi, hogy alapvetően nincs utánpótlása a szakmának. Rendkívüli módon kell küzdeni, hogy az orvosszakmailag előírt minimumfeltételeket az intézmények tartani tudják. Ez ugyanolyan súlyos probléma, mint a finanszírozás ügye. De a nővérképzésben sokat léptünk előre az elmúlt években itt helyben is, ezt a jövőben is szeretnénk folytatni.

Legfontosabb, hogy itthon tartsuk az egészségügyi dolgozókat (Fotók: Kecskeméti Krisztina)
Legfontosabb, hogy itthon tartsuk az egészségügyi dolgozókat (Fotók: Kecskeméti Krisztina)
Térjünk át a finanszírozás problémájára.

Látszik az, hogy 2006-2007 környékén olyan forráskivonás érte ezt az ágazatot, amit az gyakorlatilag a mai napig nem hevert ki, és olyan finanszírozási rendszer alakult ki, ami teljes mértékben nem tudja biztosítani a gyógyító tevékenység költségeit. Ez az intézmények tartozását nagyon jelentősen megnövelte. Így volt ez az orosházi kórház vonatkozásában is. Ezt a rendszert csak egységesen lehet kezelni, ezért úgy gondolom, jó döntés volt, hogy az állam kezébe vette és a kapacitásokat, betegutakat is figyelembe véve másfél éves előkészítő munka után meghatározták az ellátás átszervezését. Orosházán minden osztály megmaradt, és fontos, hogy a sürgősségi osztályt felújítottuk, és elkezdődött a struktúraváltás 1,5 milliárdos pályázata, a napokban tettük le az új kórházi tömb alapkövét. Ez alapvetően meghatározza a mi kórházunk jövőjét, jelzi, hogy számítanak az itteni kapacitásra. Ez a munkahelyek megőrzését is maga után vonja, nem beszélve arról, hogy biztonságot nyújt az orosházi kórház ellátási területéhez tartozók számára.

Az orosházi kórház jövője biztosított

Tehát az, hogy megkaptuk a 1,5 milliárdos beruházást egyfajta garancia, hogy nem egy évre gondolkodik az állam az orosházi kórház esetében?

Így van. Az is látszik, hogy Békés megyében a békéscsabai, gyulai kórház egypólusúvá válik, és emellett van az orosházi: ez a két pólus fogja a gyógyító-megelőző munkát ellátni, ami hosszú távon is kellő biztosítékot jelent. Viszont drasztikusan csökkent a települések, főleg a kistelepülések népessége, ez pedig alapvetően befolyásolja a potenciális, ellátandó betegkört.

Van-e arról információja, hogy az államosítás óta eltelt szűk fél évben csökkent-e az orosházi kórház adósságállománya, rövidültek-e a várólisták?

Úgy tudom, hogy várólisták nincsenek. A tartozásról érthető módon tájékoztatást nem kaptam, hiszen május óta ez nem a mi kompetenciánk. Az állam egész másként kezeli az egyes intézmények szállítói állományát, mint mikor még önkormányzati fenntartás volt, így pontos ismereteim nincsenek.

Nemrégiben jelentették be, hogy a főnővéreknek plusz juttatást adott a város. Várható ez más területen is, vagy egyedi eset volt?

Olyan helyzetet kellett megoldanunk, ami a besorolások miatt alakult ki, és úgy gondoltam, hogy be kell avatkoznunk, mert az igazságosság ezt írta elő. Hogy egyedi esetről lesz-e szó, az az önkormányzat anyagi helyzetétől függ. Nem zárkózom el ettől. Ez gyakorlatilag a törzsgárda kategóriája, melyet fel kellett függesztenünk a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt. Amennyiben kellő forrással rendelkezünk, lehet még erre mód, hiszen nyilvánvalóan az az érdekünk, hogy az itt élő emberek anyagi megbecsülése minél jobb legyen, de a pénzügyi korlátainkat figyelembe kell vennünk.

A legutóbbi testületi ülésen zárt ajtók mögött tárgyaltak a kórház főigazgatói posztjáról. Milyen döntés született?

Amikor az államosítás megtörtént, pályázatot írtak ki a főigazgatói és a gazdasági igazgatói állásokra. Székhelyen lévő testületként véleményezési jogunk volt a főigazgatói pályázat vonatkozásában (ahogyan a gazdasági igazgatói pályázat esetében is, ez valószínűleg a következő ülésen kerül sorra – A szerk.) és a testület úgy döntött, hogy nem támogatja az egyetlen pályázó benyújtott anyagát. Ezt a véleményt juttattuk el a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI), mely dönt a főigazgató személyéről.

Ki adta be a pályázatot, miért nem támogatta a testület?

Ezt zárt ülésen tárgyaltuk, nem áll módomban ismertetni a részleteket.

Összefogás kell az egészségügyben helyi szinten is

Az egészségügyi alapellátás nem szakmai feltételeinek biztosítása helyhatósági feladat. Ezen a téren vannak-e, és ha igen milyen változások? Van-e fogorvos, háziorvos vagy gyerekorvos hiány Orosházán?

Valamennyi körzetben biztosított az ellátás Orosházán. A gyermek- és a háziorvosi körzetek betöltöttek, ahogyan a fogorvosi körzetek is, tehát mindenki számára biztosított az alapellátás. Ám látni kell azt is, hogy ezért nagy erőfeszítéseket kell tennünk, hiszen kevés orvos hajlandó háziorvosi tevékenységet vállalni, ahogyan a szakellátásban, úgy az alapellátásban is gond az orvostársadalom idősödése, az utánpótlás hiánya, az elvándorlás. Az ebből eredő gondok már mutatkoznak. Többek között az orvosi ügyelet működtetése is a jövő egyik nagy kérdése, ami összefügg a kistérségek települései jövőbeli helyzetével, szerepével. Nem látom, hogy a kistérségek meg tudják majd oldani saját erőből orvosi ügyelet biztosítását, csak az összefogásban látom a megoldás kulcsát.

Mivel tud Orosháza idecsábítani egy fiatal háziorvost?

Biztosítottunk bérkiegészítést, működtettük a nővérszállót. Sok lehetőség volt, nem mondom, hogy ez elegendő, de olyan pluszt adott a város, amivel segítette a letelepedést. Jelenleg közérdekű bérlőkijelölésről dönthet a képviselő-testület.

Forrás: OrosCafé

Skip to content
WordPress Appliance - Powered by TurnKey Linux