A közhasznú jogállású szervezet

I. A közhasznú jogállás kritériumai a 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) alapján:

  • 1. Az a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet,
  • 2. amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik,
  • 3. amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható (Civil tv. 32. § (1) bekezdés).

A szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek (Civil tv. 32. § (3) bekezdése).

1. Közhasznú tevékenység:

  •  Minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat (állami vagy önkormányzati feladat) teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (Civil tv. 2. § 20. pontja).
  • A szervezetnek meg kell jelölnie azt a jogszabályhelyet, ami a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak a megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti.
  • Megszűnik a kétfokozatú minősítés (közhasznú, kiemelkedően közhasznú), „csak” közhasznú szervezetek működnek 2014. június 1. napjától.

2. Megfelelő erőforrással rendelkezés feltételei:

Az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább 1 teljesül:

  • Az átlagos éves bevétele meghaladja az 1.000.000,- forintot, vagy
  •  A két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
  •  A személyi jellegű ráfordításai – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás 25 %-át (Civil tv. 32. § (4) bekezdése).

3. Megfelelő társadalmi támogatottság feltételei:

Az előző két lezárt üzleti évre vonatkozóan a következő feltételek közül legalább 1 teljesül:

  • Az adó 1 %-ából származó felajánlások elérik az összbevétel 2 %-át (DE az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszközöket nem kell figyelembe venni!) vagy
  • A közhasznú tevékenységek érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás 50 %-át a két év átlagában, vagy
  • A közhasznú tevékenység ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény szabályainak megfelelően (Civil tv. 32. § (5) bekezdése).

II. A közhasznú szervezet létesítő okiratnak tartalmaznia kell:

  • A döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, a határozathozatal módjára vonatkozó szabályokat,
  • Ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, akkor annak létrehozására, működésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat,
  • A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat,
  • Az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat (Civil tv. 37. § (1)-(2) bekezdése),
  • A folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak a megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, illetve e közfeladatok teljesítését előíró jogszabályhelyek megnevezését,
  • Annak a leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez,
  • Annak leírását, hogy a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja,
  • És annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást sem nyújt (Civil tv. 34. § (1) bekezdése).

III. A létesítő okiratnak vagy más belső szabályzatnak (pl.: SZMSZ) rendelkeznie kell:

  • Olyan nyilvántartás bevezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is!) megállapítható pl.: határozatok tára,
  • A döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról,
  • A közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről,
  • A közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról (Civil tv. 37. § (3) bekezdése).

A Civil törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett civil szervezeteknek kezdeményezniük kell az illetékes Törvényszéknél a közhasznúsági nyilvántartásba vételüket 2014. május 31. napjáig.

IV. A közhasznúsági nyilvántartásba vételről való tudnivalók:

  • A közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem formanyomtatványon kell kezdeményezni az eljárást, amely elérhető: Itt
  • Mellékelni kell a Civil tv. rendelkezéseinek megfelelően módosított létesítő okiratot (szervezet belső szabályzatát).
  • Be kell nyújtani a 2012. évre, valamint a 2013. évre vonatkozó számviteli beszámolót, valamint a 350/2011. (XII.30) Korm.rendelet mellékleteként megtalálható minta szerinti közhasznúsági mellékletet az elmúlt két évre vonatkozóan, amellyel a törvényi kritériumoknak való megfelelés igazolható.
  • Kötelezendően csatolandó a kérelemhez a vezető tisztségviselő(k) nyilatkozata, hogy nem esik/esnek a törvényben meghatározott kizáró okok alá.
  • 2014. június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli az e törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását, amennyiben nem kezdeményezték a közhasznúsági nyilvántartásba vételüket.
  • Gyulai Törvényszék címe: 5700 Gyula, Béke sgt. 38. Telefon: +36 66 562 200

2014. március 15. napján hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CCXIII. törvény.

I. A Civil tv. szerint civil szervezetek:

1. Civil társaság:

  • Fogalma: természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozhatnak társaságot (Civil tv. 5/A. § (1) bekezdés).
  • Civil társaságnak csak természetes személy tagjai lehetnek, akik közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására hozzák azt létre. Ez nem zárja ki, hogy a civil társaság szövetség tagja legyen. A civil társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik és vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható, ugyanakkor a vagyoni hozzájárulás nem kötelező eleme (alapítható vagyoni hozzájárulással és anélkül is).
  • A civil társaságot a polgári jogi társaságra irányadó szerződési szabályok alapján hozzák létre, azzal a különbséggel, hogy a szerződést az ügyek vitelére feljogosított tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal, bármely okból, indokolás nélkül felmondhatja (azaz mintegy kiléphet a szervezetből), a tag halála, illetve felmondása esetén pedig a szerződés a többi taggal mindaddig hatályban marad, amíg a tagok száma egy főre nem csökken.
  • A civil társaság semmikor és semmilyen körülmények között nem végezhet gazdasági-vállalkozási tevékenységet. Ennél fogva, amennyiben vagyoni hozzájárulással alapítják a felek, a vagyont annak (a célja érdekében történő) felélésén (és esetleges pótlólagos vagyon ismételt felélésén) kívül nem bővítheti, nem forgathatja, nem fialtathatja. Gazdálkodhat (tehát pénzt költhet), hiszen a gazdálkodó tevékenységet nem zárja ki a törvény (abban az esetben, ha vagyont rendelnek a civil társasághoz, gazdálkodnia kell is), de gazdasági vagy vállalkozási tevékenységet nem végezhet.

2. Egyesület (a párt, a szakszervezet, és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével)

  • Fogalma: az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy (Ptk. 3:63. § (1) bekezdése)
  • Az egyesület jogi személy, ami nyilvántartásba vétellel jön létre
  • A szövetség olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető. A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet (Civil tv. 4. § (3) bekezdése).
  • Az ügyvezető szerv vagy a döntéshozó szerv ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, de csak akkor, ha a létesítő okirat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen (Civil tv. 4. § (4) bekezdése).
  • Az elektronikus ülés szabályai között a civil törvény nem várja el az azonos (vagy valós) időben történő jelenlétet. Ebből az következik, hogy az ülés (az időeltolódások vagy más nyomatékos ok miatt) akár több nap alatt is lefolytatható (praktikusan a tagok hozhatnak határozatot email-es levelezés útján is – amennyiben a fent említett nehézség kiküszöbölhető).

3. Alapítvány (a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével)

  • Fogalma: az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét (Ptk. 3:378. § (1) bekezdése).

II. Megszűnés és átalakulás új szabályai:

  • A Civil tv. 2014. március 15-étől hatályba lépő szabályai a jogutód nélküli és a jogutóddal történő megszűnés jogintézményét is átalakítják. Korábban (2014. március 15-ig) a civil szervezetek csak jogutód nélkül szűnhettek meg. A jogutóddal történő megszűnésre nem volt lehetőség. A jogutód nélküli megszűnés szabályait a Civil tv. rögzítette, ugyanakkor csak az eltéréseket szabályozta a csőd- és felszámolási eljárás során a csődtörvényhez (1991. évi XLIX. törvény), a végelszámolás és kényszer-végelszámolás során a cégtörvényhez (2006. évi V. törvény) képest.
  • Ehhez képest új szerkezetben szabályoz a törvény, ugyanis nem a kivételeket, eltéréseket állapítja meg, hanem önálló szabályokat alkot a jogalkotó a végelszámolás, a kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési eljárás, valamint a jogutóddal történő megszűnés esetére is (az átalakulás jogintézményét bevezeti a civil szervezetekre vonatkozó jogba is). A felszámolási és csődeljárás tekintetében ugyan megváltoztatta a jogalkotó a szabályokat, de alapvetően nem alkotott önmagukban álló új rendelkezéseket, hanem szerkezetileg a csődtörvényhez képest kiegészítő jellegű szabályokat tartotta meg. Így a törvény részletesen szabályozza a jogutóddal és a jogutód nélkül történő megszűnés eljárási szabályait, a meghozandó döntéseket, a határidőket, a bíróság és a hitelezők szerepét (Civil tv. 9. §-10/B. §)
  • A Civil tv. részletes szabályokat alkotott a civil szervezetek átalakulására vonatkozóan is, ami kétirányú lehet: egyesülés és szétválás. Az egyesülés vagy összeolvadás vagy beolvadás lehet. Összeolvadás esetében A és B civil szervezet hoz létre egy C szervezetet. Beolvadás során A szervezet nem szűnik meg, csak B szervezet, amelyik beolvad A szervezetbe (vagy értelemszerűen fordítva).
  • zétválás esetén A szervezet B és C szervezetre válik szét, illetve A szervezetből kiválik B szervezet, de A szervezet nem szűnik meg (Civil tv. 10/C. §-10/F. §).
  • Amennyiben jogutóddal történik a megszűnés, a megszűnő szervezet tekintetében végelszámolást kell lefolytatni (főszabály szerint, de ez bonyolódhat hitelezői igények esetén).

Civil információs centrumok

A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a miniszter civil információs centrumokat működtet (Civil tv. 51. § (1) bekezdése).

I. A civil információs centrumok az alábbi feladatokat látják el:

  • segítséget nyújtanak a civil szervezetek számára az adminisztratív kötelezettségek teljesítéséhez;
  • tájékoztatást nyújtanak támogatási lehetőségekről, pályázati kiírásokról;
  • gyakorlati segítséget kínálnak és egyénre szabott tanácsadást, végeznek civil szervezetek számára (jogi, közhasznúsági kérdésekben; pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben; pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan; számítógép-kezelés területén);
  • elősegítik a kommunikációt és ösztönzik az együttműködést a szektoron belül, és a szektorok között egyaránt (Civil tv. 52. § (1) bekezdése).

II. Békés Megyei Civil Információs Centrum (Jótékonysági Nőegylet):

Képviselő: Bokros Éva
Cím: 5900 Orosháza, Pacsirta u. 8.
5600 Békéscsaba, Szent István tér 9.
Levelezési cím: 5900 Orosháza, Kossuth u. 6-8. II/20.
Tel.: 06 30 382 1055
E-mail: bokros.e@gmail.com
civilbekes12@gmail.com
Honlap: www.recic.hu

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) változásai

I. A jogosultság, kedvezményezett státusz megváltozása:

  • Kedvezményezettnek az a szervezet minősül az új szabályok szerint:
    • a magánszemély rendelkező nyilatkozata (tehát a felajánlás) évének első napja előtt legalább két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet) vagy alapítvány, közalapítvány,
    • azzal a feltétellel, hogy belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez,
    • továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt (Szftv. 4. § (1) bekezdése).
  • A kedvezményezetti feltételek fennállását igazolni kell. Az igazolásra az adóhatóság hívja fel a kedvezményezettet (azaz nem minden szervezetet, csak azt, amit legalább egy magánszemély megjelölt az adóbevallásában) minden év szeptember 1-ig. A feltételek fennállását a felhívástól számított 30 napon belül igazolni kell, ugyanakkor mulasztás esetén is van helye igazolásnak, a késedelem utólagos kimentésével (Szftv. 4. § (5) bekezdése).
  • FONTOS szabály, hogy a közhasznú tevékenység végzése nem jelenti azt, hogy a szervezetnek közhasznú minősítésű szervezetnek is kellene lennie. Ugyanis a Civil tv. szabályai szerint a szervezetek közhasznú minősítés nélkül is végezhetnek közhasznú tevékenységet (ebben az esetben a beszámolóhoz csatolt közhasznúsági mellékletet benyújtásán túl nem szükséges egyéb más formaságot betartani).

II. Regisztrációs kötelezettség:

  • A felajánlott összegre igényt tartó szervezetnek az adóhatóságnál előzetesen regisztrálnia kell magát és igazolnia a kedvezményezetté válás feltételeit, valamint bejelenteni a kiutaláshoz szükséges adatokat (ezt elektronikusan lehet megtenni). A regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a, ez a határidő viszont jogvesztő (ami azt jelenti, hogy amennyiben elmulasztja a szervezet, abban az esetben nem mentheti ki a mulasztását igazolással). A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté. A regisztrált szervezetek az adóhatóságtól technikai számot kapnak (Szftv. 4. § (6) bekezdése).
  • Pl. 2013. júniusában megalakult szervezet így 2016-ban válhat kedvezményezetté (ez lehet az első rendelkező nyilatkozat éve), úgy, hogy 2015. szeptember 30-áig regisztrálja önmagát elektronikusan és 2016-ban az adóhatóság felhívására igazolja a kedvezményezetti feltételeket.
  • FONTOS: azon szervezetek számára, amelyek 2014-ben igazolják a kedvezményezetti feltételeknek való megfelelésüket, nem kötelező a regisztráció, mert a jogalkotó – átmeneti szabályként – a 2014. évre regisztrációval egyenértékű nyilatkozatként fogadja el azt is, ha a szervezet a kedvezményezetti feltételeket igazolja. Így az a szervezet, amelyiket a bíróság 2012. január elseje előtt vett nyilvántartásba (és egyébként a feltételeknek megfelel) kedvezményezett lehet.

III. A felajánlókkal kapcsolatos adatok megismeréséről:

  • Fontos változás, hogy a kedvezményezett kérheti, hogy az adóhatóság térítésmentesen tájékoztassa a javára rendelkező – az adatszolgáltatás időpontjában – érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatot tevők számáról, régiónkénti, megyénkénti, korcsoportonkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó okokról és azok arányáról (Szftv. 6/A. § (5) bekezdése).
  • Ez a módosítás vélhetően megkönnyíti a szervezetek és a felajánlók (illetve potenciális felajánlók) közötti kommunikáció tervezését.

IV. Az átutalás szabályainak változása:

  • A csőd- vagy felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési és a kényszertörlési eljárás alatt álló szervezet részére utalás nem teljesíthető (Szftv. 6. § (3) bekezdése).

V. A forrás felhasználásával kapcsolatos módosítások:

  • A kedvezményezett az átutalást követő év december 31-éig köteles elszámolni az átutalt összeg felhasználásával, különválasztva a cél szerinti és működési költségeket, illetve egy évre előzetesen tervezni az esetleges tartalékképzést. Az ilyen módon fel nem használt (vagy tartalékba nem helyezett) összeget a kedvezményezett visszautalja az adóhatóságnak (Szftv. 6/C. § (1) bekezdése).
  • A kedvezményezett saját fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek – a tartalékolás esetén ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is – együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot.
  • A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot (Szftv. 7. § (9) bekezdése).
  • Működési költségként határozza meg a törvény:
    • a munkabért, egyéb személyi jellegű ráfordításokat;
    • a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségét, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek ráfordításait;
    • a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközöket;
    • a székhely, a működési hely – kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben – fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségeket, így különösen az ingatlan bérleti díját és a kedvezményezettet terhelő közműdíjakat;
    • a postaköltséget, telefon- és internetszolgáltatás alapdíját;
    • költségvetési szervek esetében a személyi és dologi juttatásokat (Szftv. 7. § (10) bekezdése).

Civil szervezetek kötelezettségei 2014-ben:

I. Számviteli beszámoló készítés, letétbe helyezés és közzététel – 2014. május 31-ig

  • A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – Országos Bírósági Hivatal részére megküldeni letétbe helyezés és közzététel céljából. Amennyiben a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. (Civil tv. 28. § (4) bekezdése, 30. §)
  • A civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeit is terheli a beszámoló letétbe helyezési kötelezettség a 2014. évben, míg közhasznú szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek közhasznúsági mellékletet csak a 2014. üzleti évre kell első alkalommal készíteniük. (Civil tv. 46. §)
  • A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a beszámolók és közhasznúsági mellékletük megküldésére kizárólag papír alapon van lehetőség a 1363 Budapest, Pf. 24. postacímre.

II. Beszámolási kötelezettség az SZJA 1%-os felajánlások felhasználásáról – 2014. május 31-ig

  • A személyi jövedelemadó adózó rendelkezése szerint felajánlott összegek felhasználásáról a civil szervezeteket beszámolási kötelezettség terheli. (Szftv. 6/C. §)
  • A 12KOZ számú közleményben szerepelnie kell mindazon SZJA 1 %-os összegek felhasználásának, amelyeket az állami adóhatóság
    • érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján 2012. évben kiutalt a kedvezményezett részére, illetve amelyet,
    • a kedvezményezett a hibátlan 11KOZ számú közleményében tartalékolt összegként tüntetett fel.
  • A civil szervezeteknek a NAV oldaláról letölthető „12KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot kitöltve, kizárólag elektronikus úton nyújtja be a NAV részére az ügyfélkapun keresztül.
  • Azon kedvezményezettek, amelyek saját honlappal rendelkeznek, az 1 % felhasználásáról szóló közleményüket el kell helyezzék azon legkésőbb május 31-éig, és azt onnan 1 évig nem távolíthatják el.

III. Társasági adóbevallás – 2014. május 31-ig

  • A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996 évi LXXXI. törvény (Tao tv.) hatályos rendelkezései szerint a civil szervezetek is a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem (Tao tv. 2. § (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdés g) pontja).
  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) egyszerűsített eljárásként lehetővé teszi, hogy az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet a társasági adóbevallás helyett, bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozzon feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el. (Art. 31. § (5) bekezdés)

IV. KSH részére adatszolgáltatási kötelezettség – 2014. május 31-ig

  • A civil szervezeteknek – 2014. évtől kezdődően – a Központi Statisztikai Hivatal felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségüket kizárólag az ELEKTRÁ-n (elektronikus adatgyűjtési rendszer) keresztül tehetik meg. Ez azt jelenti, hogy idén a 2013. évről a KSH adatszolgáltatásokat már csak elektronikusan lehet és kell benyújtani.

V. Közhasznú jogállás megtartása – 2014. május 31-ig

  • Az Civil tv. hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú jogállású szervezet 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti az e törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. (lásd. fent)

VI. SZJA 1 %-ra való jogosultság igazolása – 2014. szeptember

  • 2013. évben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) értesíti a szervezeteket arról, hogy az előző évi személyi jövedelemadó bevallásokban mekkora összegű 1 %-ot ajánlottak fel az adózók. A szervezeteknek a NAV felé igazolniuk kell, hogy jogosultak az SZJA 1 %-ra. Ennek igazolására a 1437A adatlapot kell a NAV-hoz benyújtani 30 napon belül.
  • Az adóhatóság az Adatlap visszaküldésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkezés évének december 15. napjáig utalja át a kedvezményezettnek a magánszemélyek által rendelt összeget.
  • (2015. évben változik az 1 %-os felajánlásokra való jogosultság igazolásának menete a civil szervezetek esetében. A kedvezményezettnek előzetesen kell regisztrálnia magát és igazolnia a kedvezményezetté válás feltételeit. Annak a civil szervezetnek, amely 2015-ben részesülni kíván az 1 %-os felajánlásokból 2014. szeptember 30-ig kell regisztrációs kérelmet benyújtania az adóhatósághoz. A 2014. évben megtett „utólagos” jogosultsági igazolás egyben előzetes regisztrációnak is számít.)

Készült: Orosháza, 2014. március 24.

Források:

Leave a Comment

Lap olvasása Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support
Scroll to Top
Orosháza Önkormányzatának honlapja