Tájékoztató a 2024.01.01-től hatályos iparűzési adó változásokról

Tájékoztató a 2024.01.01-től hatályos iparűzési adó változásokról

Tisztelt Adózónk!

A 2023. július 14-én kihirdetett 2023. évi LIX. törvény 2024.01.01-től új szabályokat hozott az iparűzési adózás területén is.

1.) 2023.12.31-ig hatályos a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 26. pontja, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec tv.) 18. § (3) bekezdése alapján, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét, a szünetelés kezdő időpontjával egyidejűleg megszűnt az iparűzési adóalanyisága. Adózó a szüneteltett tevékenység folytatását követően tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak minősült, aki az első adóévére a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás választását az erről az adóévről szóló az adóévet követő adóév ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó adóbevallásában jelentheti be.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 2023.07.14-ig hatályos 52. § (1) e) pontja alapján az adózót soron kívüli adóbevallási kötelezettség terhelte a tevékenység szünetelését követő 30 napon belül.

Az Art. 2023.07.15-től hatályos 52. § (1) e) pontja értelmében nem minősül soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseménynek, ha a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja) szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel. Amennyiben adózó 2023.07.15 – 2023.12.31. között kezdte meg az egyéni vállalkozási tevékenység szünetelését, nem soron kívüli, hanem a szüneteléssel lezárult adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti éves adózó esetén 2024.05.31.) kell záró adóbevallást benyújtania – többszöri szünetelés esetén több záró bevallást – az Art. 2. melléklet II. alcím A) pont 1/a) alpontja alapján.

2.) A Htv. 2024.01.01. naptól hatályos 35. § (2) bekezdése értelmében az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.

A fentiek értelmében 2024.01.01-től amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése az adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor adózónak a szünetelés miatt nem kell a szünetelés előtti időszakról záró helyi iparűzési adóbevallást benyújtania, az egész adóévről az adóévet követő év május 31-ig teljesíti adóbevallási kötelezettségét. A Htv. módosítása értelmében az adóéven belüli 181 napnál rövidebb ideig tartó szünetelés nem eredményezi az adóalanyiság és ennél fogva az adókötelezettség megszűnését, úgy kell tekinteni, mintha folyamatosan tevékenykedett volna.

2024.01.01-től záró adóbevallási kötelezettség csak a szünetelés 181. napjától merül fel, melyet az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Az adózó az egybefüggően 181 napot meghaladó szüneteltetett tevékenység folytatását követően tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak fog minősülni, aki az első adóévére a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás választását az erről az adóévről szóló az adóévet követő adóév ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó adóbevallásában jelentheti be.

3.) 2024.01.01-től a versenyegyenlőség és a méltányos teherviselés érdekében módosításra került a Htv. kisvállalkozókra vonatkozó 39/A. § (10) bekezdése. 2024.01.01-től a 39/A. § (10) c) pontja értelmében abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap megállapítási mód alkalmazására áttér, ha az előző adóévi bevétele 25 M Ft/120 M Ft-ot meghaladja és az önkormányzat illetékességi területén az adóévben kezdi meg a tevékenységét (telephelyet nyit, székhelyet helyez át), akkor az adóelőleg összege a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalapnak (8,5 M Ft) az adóéven belüli adóköteles időszakra időarányosan számított része és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata (Orosházán 2 %).

Tájékoztató a székhely és telephely bejelentési kötelezettségekről

Tájékoztatjuk Adózóinkat, hogy 2024.01.12-től a NAV adatszolgáltatások automatikus feldolgozása Adóirodánknál is megvalósult. A Htv. 42/E. §-a alapján a NAV naponkénti, elektronikus úton teljesített adatszolgáltatása – főszabályként – kiváltja a vállalkozó iparűzési adóval kapcsolatos székhelye, valamint – a vállalkozó által a NAV-hoz külön bejelentett – Htv. szerinti telephelye önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét.

Lehet azonban olyan – adókötelezettséget érintő – speciális tényállási elem, amelyet a NAV adatszolgáltatása nem tartalmaz. Ezen adatokat magának az adózónak kell közvetlenül az önkormányzathoz bejelentenie a bejelentkezés-, változásbejelentés nyomtatványon.

A vállalkozó Htv. szerinti telephelyét, telephelyeit a 2020. január 1-jétől beiktatott Art. 1. melléklet 29.1. pontjában foglaltakra figyelemmel bejelentheti a NAV-hoz, mégpedig az említett adóhatóság által rendszeresített és rá irányadó szabályok szerinti adat- és változásbejelentő lap benyújtásával. A bejelentés alkalmával az ÁNYK rendszerben (adat- és változásbejelentő lapon) a teljes címet és a Htv.-minőséget kell feltüntetni; míg az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazása esetén az ONYA felületen a NAV által nyilvántartott és kiajánlott telephelyadat mellett kizárólag a Htv.-minőséget kell jelölni (a kitöltési útmutatóban foglaltaknak megfelelő bejelentésjelleg kiválasztásával).

A fentiekre tekintettel, amennyiben adózó a telephelyét, mint Htv. szerinti telephelyet nem jelentette be a NAV-hoz, a telephely nyitásról, megszűntetésről, valamint a telephelyet érintő változásokról a bejelentkezés-, változásbejelentés nyomtatványt be kell nyújtania az önkormányzati adóhatósághoz.