Általános Igazgatási Osztály

Osztályunk által végzett ügytípusok listája:

1.1. Anyakönyvi kivonatok kiadása

Magyarországon 1895. október 1-je óta van állami anyakönyvezés, ezt megelőzően az egyházak vezették az anyakönyvi nyilvántartást.

Az anyakönyv alapján az ügyfél szóbeli vagy írásbeli kérelmére anyakönyvi kivonat vagy hatósági bizonyítvány adható ki.
Az anyakönyvi kivonat kiállítását az érintett, vagy az általa meghatalmazott személy kérheti. Kiskorú esetén a szülők, vagy a szülők által meghatalmazott személy részére állítható ki az okirat.
Halotti anyakönyvi kivonat kiadható a hozzátartozó részére, vagy annak, akinek jogos érdeke fűződik a haláleset tényének igazolásához, amennyiben a kérelmező az érdeket igazolja.

Illetékesség:
Anyakönyvi okirat kiállítására az az anyakönyvvezető illetékes, akinél az anyakönyvi okirat kiállítását kérték.

Szükséges okiratok:
Átvevő személyazonosítására szolgáló okmány:

személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél
lakcímet igazoló hatósági igazolvány

Amennyiben az átvevő meghatalmazott, úgy közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (két tanú aláírásával ellátott) eredeti meghatalmazás.

Eljárási költség: Az eljárás költség és illetékmentes

Ügyintézési határidő: Írásbeli és szóbeli kérelem esetén 8 nap, amennyiben az anyakönyvi esemény az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerben már szerepel.

Ügyintézők:

Bálint Krisztina (házassági anyakönyvi kivonat), helyettesítő: Nagy Tünde Ivett
Csúzi Márta (születési anyakönyvi kivonat), helyettesítő: Bálint Krisztina
Nagy Tünde Ivett (halotti anyakönyvi kivonat), helyettesítő: Csúzi Márta

1.2. Állampolgársági ügyek, honosítás, eskütétel

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény szerinti állampolgárság megszerzése iránti honosítási/visszahonosítási kérelmet a külföldi állampolgár lakóhelyétől függetlenül:

a fővárosi és vármegyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához (kormányablak)
a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához
a magyar konzuli tisztviselőhöz
az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez (Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal regionális igazgatóságainak ügyfélszolgálatán)

Magyar nyelven, személyesen, az arra rendszeresített honosítási/visszahonosítási kérelem nyomtatványon nyújthat be.

Eljárási illeték: Az eljárás költség- és illetékmentes.
Eljárási határidő: Eskütétel esetén a központi anyakönyvi szerv által megállapított határidő
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Nagy Tünde Ivett, helyettesítő: Csúzi Márta

1.3. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot fő szabályként személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.
A bejegyzett élettársi kapcsolat azonos nemű, 18. életévüket betöltött személyek között jöhet létre. Ennek létrejöttéhez a feleknek fel kell keresniük az illetékes anyakönyvvezetőt, nyilatkozatokat kell tenniük, és igazolniuk kell a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek fennállását.
Ez alkalommal az anyakönyvvezető –a felek kívánságát figyelembe véve – a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának időpontját is kitűzi. A törvény nem ír elő kötelező 30 napos várakozási időt a bejelentés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése között. Fontos azonban, hogy amennyiben a jegyzőkönyv felvételét követő 1 éven belül nem kerül sor az élettársi kapcsolat létesítésére – azonban a szándék továbbra is fennáll -, az eljárást meg kell ismételni.
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvános és méltóságteljes, de a felek kérésére a nyilvánosságot mellőzni kell.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését a fővárosi kerületekben, a vármegyei jogú városokban és a járási hivatali székhelytelepülés szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője végzi.

A bejelentéshez szükséges okmányok:

a személyazonosításra és állampolgárság igazolására szolgáló érvényes okmányok (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél)
személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya)
születési anyakönyvi kivonat (amennyiben rendelkezésre áll)

Családi állapot igazolására szolgáló okmányok:

elvált családi állapot esetén a megszűnt házasságról kiállított olyan házassági anyakönyvi kivonat, mely tartalmazza a házasság megszűnésének tényét, vagy a házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását igazoló jogerős bírósági határozat;
özvegy családi állapot estén: az utolsó házasságot igazoló házassági anyakönyvi kivonat, amely megjegyzésként tartalmazza a házastárs halálának tényét, vagy a házastárs halotti anyakönyvi kivonata
elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét igazoló anyakönyvi kivonat vagy közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről
özvegy bejegyzett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat

Külföldi állampolgárok esetében:
A nem magyar állampolgárnak a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítési szándékának bejelentésekor a személyes joga szerinti ország hatósága által kiállított tanúsítványt is be kell mutatnia.
A tanúsítvány tartalmazza a nem magyar állampolgár/állampolgárok természetes személyazonosító adatait (születési név, születési hely, születési idő, apja és anyja neve), az érintett személy/személyek állampolgárságát, lakcímét, családi állapotát, valamint azt a tényt, hogy a tervezett bejegyzett élettársi kapcsolatnak a rá vonatkozó személyes jog szerint nincs akadálya.
Amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra, úgy azt hiteles magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.
Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el.

Amennyiben a külföldi állampolgárságú személy nem érti és nem beszéli a magyar nyelvet, az eljárás során tolmács közreműködése szükséges.

Fontos!
Az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell bemutatni, melyet az Országot Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6.) vagy a hivatásos konzul végezhet el.

A külföldi okiratok elfogadhatóságát az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint vizsgálni kell ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.

Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitelesítés alól:

Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitelesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Eljárási illeték: Az eljárás költség és illetékmentes.
Eljárási határidő: A jegyzőkönyv felvételét követően minimum 30 nap, maximum 12 hónap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Bálint Krisztina, helyettesítő: Nagy Tünde Ivett

1.4. Családi jogállás rendezése

Családi jogállás rendezése az alábbi módokon biztosítható:

apai elismeréssel
képzelt szülő adatainak megállapításával és
apaság megállapítása iránt indítandó peres eljárással.

Apai elismerés:
Amennyiben a szülők nem házasok, úgy apai elismerő nyilatkozattal rendezhetik a gyermek családi jogállását. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot lakóhelytől függetlenül bármelyik anyakönyvi hivatalban tehetnek a szülők. Az apai elismerő nyilatkozat felvétele személyes nyilatkozathoz kötött, melynek során a gyermeket magáénak elismerő férfivel együttesen személyesen kell megjelenni az anyának.

Az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez szükséges iratok:

szülők együttes személyes megjelenése személyazonosításra alkalmas okmányokkal;
az anya családi állapotát igazoló okirat;
ha az anya elvált, a házasság felbontását bizonyító jogerős bírósági ítélet (az ítélet jogerőre emelkedése és a gyermek születése között 300 napnak el kell telnie) vagy a válással záradékolt házassági anyakönyvi kivonat;
amennyiben az anya özvegy, az elhunyt férj halotti anyakönyvi kivonata,
a gyermek születési anyakönyvi kivonata és lakcímkártyája.

Ha az egyik fél külföldi állampolgár vagy kiskorú szülő esetén, kérjük Önöket, hogy tájékozódjanak személyesen az anyakönyvvezetőnél.

Eljárási illeték: Az eljárás költség és illetékmentes.
Eljárási határidő: A jegyzőkönyv felvételét követően azonnal
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Csúzi Márta, helyettesítő: Bálint Krisztina
- Csúzi Márta teljes hatályú elismerő nyilatkozat születendő gyermek esetében.
- Bálint Krisztina teljes hatályú elismerő nyilatkozat megszületett gyermek esetében.

1.5. Hazai anyakönyvezés

A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményét (születés, házasság, haláleset) Magyarországon is anyakönyveztetni kell. A hazai anyakönyvi nyilvántartást a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Hazai Anyakönyvi Osztály 1-2. vezeti (Cím: 1075 Budapest, Károly krt. 11.)
A hazai anyakönyvezés iránti kérelmet lakóhelytől függetlenül bármely települési polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél lehet előterjeszteni.
Külföldön élő magyar állampolgár bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti.

Magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményéről kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításban a külföldi okiratok elfogadhatóságára vonatkozó szabályok figyelembevételével.

Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.
Kivételek a diplomáciai felülhitelesítés alól:

Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitelesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Figyelem!
Az anyakönyvi eljárásban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el. (OFFI Békéscsaba, Irányi u. 4-6.)

1.6. Születés hazai anyakönyvezése iránti kérelem

A születés tényét bizonyító eredeti idegen nyelvű okirat hiteles magyar nyelvű fordítása.
Szülők személyazonosításra alkalmas, és állampolgárságot igazoló okmányai (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
Szülők házassági anyakönyvi kivonata, amennyiben a gyermek házasságon kívül született teljes hatályú apai elismerés megtétele szükséges.
Szülők nyilatkozata a gyermek névviselésére és a lakóhelyére vonatkozóan.

1.7. Házasság hazai anyakönyvezése iránti kérelem

Házasság tényét bizonyító eredeti idegen nyelvű okirat hiteles magyar nyelvű fordítása.
A férj, feleség személyazonosításra és állampolgárság igazolására alkalmas okmányai (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
A férj, feleség nyilatkozatai a házassági névviselésről, amennyiben azt a házassági anyakönyvi kivonat nem tartalmazza.
A férj, feleség családi állapotának igazolása céljából:

elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat,
özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.
Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.

1.8. Házasság felbontásának hazai anyakönyvezése iránti kérelem

Házassági anyakönyvi kivonat (mely tartalmazza a válás tényét) hiteles magyar nyelvű fordítása, vagy a házasság felbontását igazoló jogerős végzés hiteles magyar nyelvű fordítása
EU tagállamában kimondott válás esetén un. Brüsszel II. igazolás. Az igazolást csak külön kérésre adja ki az eljáró bíróság, melyet nem szükséges fordíttatni.

1.9. Haláleset hazai anyakönyvezése iránti kérelem

Az elhalálozás tényét bizonyító eredeti okirat hiteles magyar nyelvű fordítása
Az elhalt személyazonosításra és állampolgárság igazolására alkalmas okmányai eredetben (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
Családi állapot igazolására:
- Elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat,
- Özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastárs holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

Egyéb információ:

Amennyiben a szülők házassága nincs Magyarországon anyakönyvezve, a gyermek hazai anyakönyvezésének kérelmezésével egy időben annak anyakönyvezését is kérelmezni kell.
Külföldön született magyar állampolgárt a születés anyakönyvezésével egyidejűleg a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Hazai Anyakönyvi Osztály 2. veszi nyilvántartásba (polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartása) és gondoskodik a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításáról is.
Egyszerűsített honosítási eljárásban magyar állampolgárságot szerezett személyek esetében az anyakönyvi eseményeket (születés, házasság) a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Hazai Anyakönyvi Osztály 1. (Cím: 1075 Budapest, Károly krt. 11.) anyakönyvezi.
Hagyományos honosítási eljárásban magyar állampolgárságot szerzett személyek esetében az anyakönyvi eseményeket (születés, házasság, haláleset) a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Hazai anyakönyvi Osztály 2. (Cím: 1075 Budapest, Károly krt. 11.) anyakönyvezi.

Eljárási illeték: Az eljárás költség és illetékmentes.
Eljárási határidő: A kérelem továbbítása az eljáró hatósághoz 3 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Bálint Krisztina, helyettesítő: Nagy Tünde Ivett

1.10. Házassági névviselési forma módosítása

A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Polgári Törvénykönyvben (továbbiakban Ptk.) felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet. A házassági névviselési forma – a házasság fennállása alatt, vagy annak megszűnése után – a Ptk. szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható.
A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető rendelkezik hatáskörrel. A kérelem azonban bármely anyakönyvvezetőnél, külföldön élő magyar állampolgár esetében bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjeszthető.

Szükséges iratok:

A kérelmező személyazonosítására és magyar állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.
Házassági anyakönyvi kivonat.
Elvált családi állapot esetén: házasság felbontását igazoló jogerős bírósági ítélet, vagy a házasság felbontásának tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.
Özvegy családi állapot esetén: volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a volt házastárs halálának tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

A házassági névviselés módosítása után az okmányok cseréjéről a kérelmezőnek gondoskodnia kell.

Eljárási illeték: Az eljárás költség- és illetékmentes.
Eljárási határidő: Amennyiben a házassági bejegyzés szerepel az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerben, valamint Orosházán anyakönyvezett eseménynél, azonnal.
Amennyiben a házasságkötés nem Orosházán történt, és a házassági bejegyzést az Elektronikus Anyakönyvi Rendszer nem tartalmazza, a kérelem továbbításra kerül a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőhöz.
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Bálint Krisztina, helyettesítő: Nagy Tünde Ivett

1.12. Házassági szándék bejelentése

A Polgári Törvénykönyv alapján csak az anyakönyvvezető előtt kötött házasság lehet érvényes, melyet egy férfi és egy nő köthet egymással.
Házasságkötési szándékukat a házasulók a házasságkötés tervezett helye szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője előtt bejelenthetik. A házasulók személyes megjelenése kötelező, melynek során igazolni kell személyazonosságukat és állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes feltételeinek fennállását. Az anyakönyvvezető által feltett kérdésekre nyilatkozatokat kell tenniük.
A házasságkötési szándék bejelentéséről, a bemutatott okiratokról és egyéb nyilatkozatokról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet készít.
A házasságkötés legkorábban a bejelentéstől számított 31. napra tűzhető ki, ugyanakkor a jegyzőkönyv a felvételtől számított 12 hónapig érvényes. Amennyiben 12 hónapon belül a házasságkötésre nem kerül sor, de a szándék továbbra is fennáll, ezt a házasulóknak újból be kell jelenteni.

Szükséges dokumentumok:

A házasulók érvényes személyazonosító igazolványa, vezetői engedélye vagy útlevele, a házasulók személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa (lakcímkártya).
A házasulók születési anyakönyvi kivonata (amennyiben rendelkezésre áll)
A házasulók családi állapotának igazolása céljából:
- elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását
- özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.
- Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.
- Elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét igazoló anyakönyvi kivonat és közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről.
- Özvegy bejegyzett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó, bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi kivonat.

Külföldi állampolgárok esetében:

tanúsítvány, mely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait (születési név, születési hely, születési idő, apja és anyja neve) nemét, lakcímét, családi állapotát,állampolgárságát, és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésének törvényes akadálya nincs.
Amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra, úgy azt hiteles magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.
Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el.

Amennyiben külföldi állampolgárságú házasuló nem érti és nem beszéli a magyar nyelvet, az eljárás során tolmács közreműködése szükséges.

Figyelem!
Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (Békéscsaba, Irányi u. 4-6.) vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el.

A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.

Diplomáciai felülhitelesítés:
Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitelesítés alól:

Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitelesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

1.13. Magyar állampolgár külföldön tervezett házasságkötése

Tanúsítvány: 2013. március 1-je után nem kerül kiállításra.
Az illetékes magyar konzuli tisztviselő e tényről igazolást adhat ki, amennyiben a házasságkötés tervezett helye szerinti hatóság azt kéri. Családi állapot igazolás kiállítása kérhető a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, amennyiben az szükséges.
Az illetékes külföldi anyakönyvvezető tud felvilágosítást adni a házasságkötéshez szükséges okiratok elfogadhatóságáról (hiteles magyar nyelvű fordítás, diplomáciai felülhitelesítés vagy Apostille).

Eljárási illeték: A házasságkötési eljárás – beleértve az első ízben kiállításra kerülő házassági anyakönyvi kivonat is – illetékmentes.
Eljárási határidő: A jegyzőkönyv felvételét követően minimum 30 nap, maximum 12 hónap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Bálint Krisztina, helyettesítő: Nagy Tünde Ivett

1.14. Születés anyakönyvezése

A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek kell bejelenteni a születést követő első munkanapon. Az intézetben történt születést az intézet vezetője, az intézeten kívüli születést a szülők és a szülésnél közreműködő orvos jelenti be. Az intézeten kívüli születést, ha annál az orvos nem működik közre, a bejelentésre kötelezett nyolc napon belül jelenti be. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.

Szükséges dokumentumok:

Jegyzőkönyv születés bejelentéséről
Intézeti szülés esetén az egészségügyi intézmény ügyintézőjének kell átadni, illetve bemutatni az alábbi okmányokat, okiratokat:

Az anya személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány.
Külföldi állampolgár esetében:
Magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási engedély, regisztrációs igazolás, vagy állandó tartózkodási kártya, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány
Útlevél
Amennyiben az anya házasságban él – a külföldi házassági okirat hiteles magyar nyelvű fordítása; ha az anya családi állapota hajadon, a családi állapotát igazoló okirat hiteles magyar nyelvű fordítása, ha az anya elvált vagy özvegy, a házasságot és annak megszűnését igazoló külföldi okirat hiteles magyar nyelvű fordítása
A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016 évi CL. törvény szabályai szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.
Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitelesítés alól:

Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitelesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Amennyiben a szülők házasságban élnek, vagy a gyermek születése és a házasság felbontása, vagy a volt házastárs halála között 300 nap nem telt el, házassági anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges. Amennyiben a szülők a házasságban nem viselnek közös házassági nevet, a házassági anyakönyvi kivonatnak tartalmazni kell a szülők megállapodását a gyermek születési családi nevéről.
Amennyiben a szülők nem házasok és a gyermek születését megelőzően az apa teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, az erről szóló jegyzőkönyvet is mellékelni kell.

Eljárási illeték: Az eljárás költség- és illetékmentes.
Eljárási határidő: azonnal
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Csúzi Márta, helyettesítő: Bálint Krisztina

1.15. Haláleset anyakönyvezése

A halálesetet az azt követő első munkanapon be kell jelenteni a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentőnek közölnie és igazolnia kell mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.

Az anyakönyvezést a hozzátartozó megbízott útján – temetkezési vállalkozás közbenjárásával (meghatalmazással) – is kezdeményezheti.

A halotti anyakönyvi kivonat és az elhalt érvénytelenített okmányai postai úton kerülnek megküldésre a bejelentésen megadott temetésre kötelezett személy (Bejelentő vagy hozzátartozó) levelezési címére.

Szükséges okiratok:

Temetésre kötelezett személy (bejelentő vagy hozzátartozó) személyes adatai:
Név, lakcím, telefonszám, levelezési cím, valamint nyilatkozat a temetés helyére (település) és formájára vonatkozólag (koporsós/urnás).
Halottvizsgálati bizonyítvány I-III. példánya.
A IV. példánnyal – anyakönyvi kivonat nélkül – temetés intézhető!
Az elhalt magyar állampolgár személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv. 14. § (1) bek., valamint a 62. § (1) bek. alapján:

Az elhalt születési anyakönyvi kivonata (amennyiben rendelkezésre áll)
Az elhalt családi állapotát igazoló okiratok (amennyiben a bejelentő rendelkezésére áll):
- Ha az elhalt családi állapota házas: az elhalt házassági anyakönyvi kivonata
- Ha az elhalt családi állapota özvegy: házastársának halotti anyakönyvi kivonata, vagy a volt házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonata
- Ha az elhalt családi állapota elvált: házasság felbontását igazoló jogerős bírósági ítélet vagy a házasság megszűnésének tényét is igazoló házassági anyakönyvi kivonat

1.16. Külföldi állampolgár halálesete

Az elhalt külföldi állampolgár személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, magyar hatóság által kiállított okmányok (regisztrációs igazolás, állandó tartózkodási kártya, tartózkodási engedély) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

Az elhalt születési anyakönyvi kivonata és családi állapot igazolására szolgáló okiratok hiteles magyar nyelvű fordítása.

Ha az elhalt családi állapota házas: házassági anyakönyvi kivonat
Ha az elhalt családi állapota özvegy: az elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata
Ha az elhalt családi állapota elvált: jogerős bírósági határozat
Nőtlen, vagy hajadon családi állapotot igazoló okirat.

Kivételek a diplomáciai felülhitelesítés alól:

Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitelesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.

A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Eljárási illeték: Az eljárás költség- és illetékmentes.
Eljárási határidő: azonnal
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Nagy Tünde Ivett, helyettesítő: Csúzi Márta

1.17. Születési név megváltoztatása

Születési családi, vagy születési utónév megváltoztatását az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti.
A kérelmező személyesen, lakóhelyétől függetlenül, bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetője előtt nyújthat be kérelmet.
Külföldön élő magyar állampolgár esetében, bármely hivatásos konzuli tisztviselő előtt nyújthat be kérelmet.

Szükséges dokumentumok:

A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint azon személyek anyakönyvi kivonatát, akiknek anyakönyvi bejegyzését a névváltoztatás érinti (születési és házassági anyakönyvi kivonat).
Amennyiben élő személy családi nevének viselését kérik, az érintett személy hozzájárulása, elhalt személy családi nevének viselése esetén a halotti anyakönyvi kivonat szükséges.
Nagykorú kérelmező esetén:
- Személyazonosításra, magyar állampolgárság igazolására alkalmas okmányok: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, és lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány.
Kiskorú kérelmező esetén:
- A szülői felügyeletet gyakorló szülők együttes személyes megjelenése szükséges személyazonosításra alkalmas okmánnyal. Amennyiben a kiskorú a 14. életévet betöltötte, személyes megjelenése szükséges, személyazonosításra alkalmas okmánnyal.

A születési név megváltoztatására irányuló kérelem igazgatási szolgáltatási díja 10.000 Ft, melyet átutalással kell megfizetni a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

Átutalás összege: 10.000 forint
Számlaszám: 10023002-00299592-00000000
Kedvezményezett neve: Budapest Főváros Kormányhivatala
Közlemény: „névváltoztatás” megjelölése, továbbá a névváltoztatással érintett személy házassági és születési neve (kiskorú vagy gondnokolt esetén nem a befizetést teljesítő személy nevét kell feltüntetni, hanem a névváltoztatással érintett személy nevét)
Az átutalás megtörténtének igazolására szolgáló banki visszaigazolás másolatát a névváltoztatási kérelemhez csatolni szükséges.

Fontos tudnivaló:
Az érintettek az új születési nevet a névváltoztatást engedélyező határozat meghozatalát követő 16. naptól jogosultak és kötelesek viselni, az okmányok cseréjéről haladéktalanul gondoskodniuk kell. A megváltozott adatokat tartalmazó anyakönyvi kivonat kiállítása kérelmezhető bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetőjénél személyesen vagy postai úton.

Eljárási illeték: 10.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj
Eljárási határidő: értelem szerint
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Csúzi Márta, helyettesítő: Bálint Krisztina

1.18. Születési családi név korrekciója

Az a személy, akinek a saját vagy felmenője születési anyakönyvi bejegyezése tartalmazza a betűjeles névalakot, kérheti a megkülönböztető betűjel viselését.
A családi név korrekciójára irányuló eljárás lefolytatására bármely anyakönyvvezető illetékes.
A kérelmező személyesen, lakóhelyétől függetlenül, bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetője előtt nyújthat be kérelmet.
Külföldön élő magyar állampolgár bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél terjesztheti be kérelmet.

Szükséges dokumentumok:

A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező saját, vagy a felmenője betűjeles névalakot tartalmazó születési anyakönyvi kivonatát, valamint azon személyek anyakönyvi kivonatát, akiknek az anyakönyvi bejegyzését érinti a korrekciós eljárás (házassági anyakönyvi kivonat; kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonata).
Személyazonosításra, magyar állampolgárság igazolására alkalmas okmányok: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, és lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány.

Fontos:
Amennyiben a korrekciós eljárást olyan személy kéri, akinek nagykorú gyermeke van, a szülő névkorrekciója a nagykorú gyermek kifejezett kérelmére kerül átvezetésre a születési anyakönyvi bejegyzésében.

A megváltozott adatokat tartalmazó anyakönyvi kivonat kiállítása kérelmezhető bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetőjénél személyesen vagy postai úton.

Anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes.

Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes
Eljárási határidő: 8 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Csúzi Márta, helyettesítő: Bálint Krisztina

1.19. Újszülöttek köszöntése, életkezdési támogatás

Orosháza Város Önkormányzata életkezdési támogatást nyújt azon újszülöttnek, akinek anyakönyvezése időpontjában Orosháza város közigazgatási területén bejelentett lakóhelye van.
Az életkezdési támogatás mértéke gyermekenként 40.000,- Ft.
Az életkezdési támogatás gyermekenként egy alkalommal vehető igénybe.
Az életkezdési támogatás félévente egy alkalommal, ünnepélyes keretek között kerül átadásra.

Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes
Eljárási határidő: értelem szerint
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Dr. Ökrösné dr. Mészáros Ágnes, helyettesítő: Huszárik-Rusznák Petra

2.1. Ebnyilvántartás

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján az eb tartási helye szerint illetékes önkormányzat – ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.

A települési önkormányzat az ebösszeírás alapján az ebtartók által szolgáltatott adatokról helyi elektronikus nyilvántartást köteles vezetni, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.

Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles a törvényben előírt adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

személyesen vagy postai úton: Orosházi Polgármesteri Hivatal
(5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6.) címre
elektronikusan az varoshaza@oroshaza.hu címre megküldve Tárgy: Ebnyilvántartás
Orosházi Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatánál elhelyezett gyűjtőládába helyezve. (Kizárólag Ebösszeíró adatlap esetén)

Annak érdekében, hogy a nyilvántartás aktuális információkat tartalmazzon, az ebtulajdonos az ebösszeírást követően is köteles az adatokban bekövetkező változásokat, szaporulatot, elhullást írásban bejelenteni. Az ebösszeíró adatlapot ebenként külön kell kitölteni.

A nyilvántartásra vonatkozó felhívás és az ezzel kapcsolatos kitöltendő dokumentumok alább találhatóak és letölthetőek.

Ebösszeíró adatlap 2023.

Változás bejelentő adatlap 2023.

Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes
Eljárási határidő: értelem szerint
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Huszárik-Rusznák Petra, helyettesítő: Dr. Ökrösné dr. Mészáros Ágnes

2.2. Állatvédelmi ügyek

Az eljárás megindítása:
Az eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen a portán, postai úton, ügyfélkapun lehet benyújtani.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a szabálytalannak vélt állattartás pontos helyszínét,
amennyiben ismert, az állattartó nevét,
a szabálytalannak vélt állattartási körülmények rövid leírását,
a bejelentő személyes adatait és elérhetőségét,
a bejelentő nyilatkozatát személyes adatainak zártan kezeléséről.

Az ügymenet leírása:

A bejelentést követően a jegyző megbízásából eljáró ügyintéző az állattartás helyszínén hatósági ellenőrzést végez. Amennyiben az állattartás sérti a vonatkozó, az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályban foglaltakat, az állattartót a jegyző, mint állatvédelmi hatóság határozat formájában felszólítja a jogszabálysértő állapot megszüntetésére.

Az állatvédelmi hatóság az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, illetve az állattartást korlátozhatja vagy megtilthatja.
Indokolt esetben az állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírságot szab ki.

Ha az állattartó az állat vagy ember egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti – a feltételek biztosításáig – az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését. Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, végleges elhelyezéséről.

Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes
Eljárási határidő: 60 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Huszárik-Rusznák Petra, helyettesítő: Dr. Ökrösné dr. Mészáros Ágnes

2.3. Méhek bejelentése, vándoroltatása

A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél. A jegyző a méhészt nyilvántartásba veszi. Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen van (udvar, kert, stb.) a méhész köteles a méhek tartási helyén a nevét, lakcímét, telefonszámát, a tartási helyen lévő méhcsaládok számát egy legalább 40*30 cm nagyságú táblán jól látható módon feltüntetni.

A méhek állandó tartási helyükről átköltöztetés, vándoroltatást vagy elidegenítés esetén egy hétnél nem régebbi állatorvosi igazolással szabad kivinni. Az igazolást a hatósági állatorvos állítja ki.

Vándoroltatás során a méhek csak olyan helyre telepíthetők, amely nem áll községi zárlat alatt.
A vándoroltatás befejezése után a méhész köteles a hazatelepülését a hatósági állatorvosnál és a jegyzőnél hetvenkettő órán belül bejelenteni.

Be- illetve kijelentésnek tartalmaznia kell:

a méhész nevét
lakcímét
a méhek állandó telephelyét
a vándoroltatáshoz kiadott állatorvosi igazolás számát
a kiadás helyét, idejét
a méhek utolsó tartási helyét
az jelenlegi vagy elhagyott vándortanya helyét
kaptárak számát
méhcsaládok számát
a letelepedés pontos idejét
a bejelentő aláírását.

A méhek kiszállítását a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat jegyzőjének. Beszállítás esetén a bejelentést a 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet 3. számú melléklet alapján kiállított nyomtatvány ajánlott levélként, vagy személyes eljuttatásával kell teljesíteni.
A kijelentést a 4. melléklet alapján kiállított nyomtatványon kell teljesíteni személyesen, vagy ajánlott levélben.

Az ügymenet leírása:
Az illetékes jegyző igazolást állít ki a méhek be-illetve kijelentéséről, melyet személyesen vagy postai úton kézbesít.

Eljárási illeték: az eljárás költség- és illetékmentes
Eljárási határidő: azonnal
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Huszárik-Rusznák Petra, helyettesítő: Dr. Ökrösné dr. Mészáros Ágnes

2.4. Állati melléktermék elszállítása és kezelése

A lakosságnál keletkező állati melléktermékek elszállítása, kezelése, az állati melléktermékek ártalmatlanítás céljával teljeskörűen kerül átadásra.

ATEV felrakó kód: 40497096

Állati tetem elszállítása:
ATEV Zrt. Hódmezővásárhely Gyára (3. kategória) gyűjtő-átrakó telepe (1.,2. kat.)
Cím: 6800 Hódmezővásárhely Aranyág kert 14.
Call Center: 06-80/820-024
e-mail: cc@atev.hu

A fenti elérhetőség valamelyikén történő jelzéssel és a felrakó kód feltüntetésével hajtja végre az ATEV az állati tetem elszállítását.

Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes
Eljárási határidő: értelem szerint
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Huszárik-Rusznák Petra, helyettesítő: Dr. Ökrösné dr. Mészáros Ágnes

3.1. Közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése

Kizárólag hivatalból induló hatósági eljárás, jegyzői hatáskörben a 18/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését tanúsító magatartás, cselekmény elkövetése esetén.

Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes
Eljárási határidő: 60 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Dr. Ökrösné dr. Mészáros Ágnes, helyettesítő: Huszárik-Rusznák Petra

3.2. Birtokvédelmi ügyek

Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. alapján, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom) birtokvédelem illeti meg.
Akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől, továbbá a Járásbíróságtól egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését.

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (III.16.) Korm. rendelet értelmében a birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

a kérelmező nevét, lakcímét(székhelyét),
a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),
az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),
a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetése, – ide értve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölése, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalás
a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet,
a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tények, bizonyítékok
képviselő eljárása esetén csatolt meghatalmazás.

A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat.
A birtokvédelmet kérő az írásban előterjesztett kérelmét, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.
Egy éven túli birtokvitában kizárólag a Járásbíróság rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatására.

Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes
Eljárási határidő: 15 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Dr. Ökrösné dr. Mészáros Ágnes, helyettesítő: Huszárik-Rusznák Petra

3.3. Címkezelési, címképzési eljárás

Az ingatlan tulajdonosa címkezelési, címképzési kérelmet nyújthat be, amennyiben:

az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve a címe (utca, házszám)
az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve a házszáma
az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban nem megfelelően van feltüntetve a címe (utca, házszáma)
az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban a címet követően a „felülvizsgálat alatt” szöveg szerepel és nem került sor a felülvizsgálatára.

A kérelemhez mellékelni lehet a következő dokumentumokat, amennyiben rendelkezésre állnak:

az ingatlan tulajdoni lapjának másolata,
lakcímet igazoló dokumentumok másolata,
társasház alapító okirat másolata,
a címre vonatkozó egyéb dokumentumok.

A fentieken kívül az ingatlan tulajdonosa az ingatlanra vonatkozóan címigazolásra irányuló tájékoztatás iránti kérelmet nyújthat be.

Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes
Eljárási határidő: értelem szerint
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Tóthné Brlázs Ildikó, helyettesítő: Pörneki-Csomó Hajnalka

3.4. Címmegállapítás

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet és a közterületek elnevezésének rendjéről, az elnevezés megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályairól szóló 8/2015. (III.30.) önkormányzati rendelet alapján végzi a címek megállapítását.

Felhívjuk a figyelmet, hogy cím megállapítására csak hivatalosan, önkormányzati rendelettel elnevezett közterületnévvel rendelkező közterületi kapcsolat esetén van lehetőség.

Ha az ingatlan el nem nevezett közterülettel határos, a cím megállapításra irányuló kérelem benyújtása előtt a közterület elnevezését kell kezdeményezni Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete felé címzett kérelemmel.

Az ingatlannak önálló helyrajzi számmal kell rendelkeznie.
Az eljárás során hatóságunk az ingatlanhoz (helyrajzi számhoz) tartozó cím megállapításáról rendelkezik szükség esetén helyszíni szemlét folytat le.

Az eljárás lefolytatására kérelemre, vagy hivatalból kerülhet sor.
Társasház, szövetkezeti ház, vagy egyéb osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében az egész, egy helyrajzi-szám alatt nyilvántartott ingatlan (földrészlet) tekintetében van csak lehetőség a cím megállapítására, mivel az úttal (közút, magánút, egyéb közterület) érintkezés csak az egész társasház, szövetkezeti ház, egyéb osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében áll fenn.

Az egyes albetétek (társasházi lakások) esetében a címek megállapítására, módosítására, kijavítására a társasház közösségének nyilatkozata, döntése alapján kerül sor.

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy gazdálkodó szervezetek esetén a kérelem az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény előírásai alapján csak elektronikus úton nyújtható be.

Természetes személyek papír alapon is benyújthatják kérelmet.

Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes.
Eljárási határidő: 60 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Tóthné Brlázs Ildikó, helyettesítő: Pörneki-Csomó Hajnalka

3.5. Kereskedelmi tevékenységek végzésének bejelentése, engedélyeztetése

Az a kereskedő, aki engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

A kereskedelmi tevékenység formáját a kereskedő a Ker. tv. 3.§ (4) bek.-e alapján maga választhatja meg.
A Kormány kereskedelmi hatóságként a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli kereskedelem valamint a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében a kereskedő székhelye szerinti település önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.

Az üzletben, bevásárlóközpontban, vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység továbbá a közterületi és közvetlen értékesítés esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.

Üzletköteles termék árusítására vonatkozó kérelem benyújtása esetén a hatóság teljes eljárásra tér át. Az ügyintézési határidő túllépése esetén (25 nap) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illeték hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek.

Az üzlet az üzletköteles termékek forgalmazása esetén a kereskedelmi hatóság által kiadott határozattal, egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően üzemeltethető.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza a kereskedő által forgalmazható termékköröket, a 3. sz. melléklet a kizárólag üzletben forgalmazható – ezáltal működési engedélyköteles – termékek felsorolását tartalmazza.

A jegyző mind a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységekről, mind a működési engedéllyel rendelkező üzletekről nyilvántartást vezet. Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer adatai az alábbi linken érhetőek el:

https://oknyir.kh.gov.hu/

A kereskedő az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő változását az azt megelőző 8 napon belül köteles bejelenteni. Az üzlet megszűnését a megszűnést követő 8 napon belül a működési engedélyről kiadott igazolás leadásával egyidejűleg be kell jelenteni. A bejelentést és a kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

Tekintettel az ügyek egyedi jellegére bővebb felvilágosítással az ügyintéző szolgál.
Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes
Eljárási határidő: 8 nap /25 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Pörneki-Csomó Hajnalka, helyettesítő: Tóthné Brlázs Ildikó

3.6. Hatósági bizonyítvány

A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

Ha a hatósági bizonyítványt a hatóság visszavonta, a határozatot annak a hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.
Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel a hatóság nem rendelkezik, a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

Eljárási illeték: az eljárás költség- és illetékmentes
Eljárási határidő: 8 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Pörneki-Csomó Hajnalka, helyettesítő: Tóthné Brlázs Ildikó

3.7. Hatósági hirdetmények

A bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző, a bírósági végrehajtó, NAV, illetve más hivatalos szerv, közigazgatási hatóság által kifüggesztés céljából megküldött hirdetmények az Orosházi Polgármesteri Hivatal épületének földszinti folyosóján kerülnek kifüggesztésre a küldő szerv által kért időtartamra.

A kifüggesztés tartama alatt az ügyfelek a hirdetményeket ügyfélfogadási időben megtekinthetik. A határidő lejárta után a hirdetményt záradékkal ellátva küldi vissza az Általános Igazgatási Osztály a megkereső szervhez.

Eljárási illeték: az eljárás költség- és illetékmentes
Eljárási határidő: a kifüggesztés időtartama általában 15 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály
Ügyintéző:

Tóthné Brlázs Ildikó, helyettesítő: Pörneki-Csomó Hajnalka

3.8. Viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás

A mezőgazdasági termelők által üzemeltetett gépjárművek útdíj fizetése alóli mentesülésének részletes szabályairól szóló 243/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) rendelkezése szerinti mezőgazdasági termelő (őstermelő, egyéni vállalkozó, jogi személy, szövetkezet, stb.) a székhely vagy lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől kérelmezheti az autópályák kivételével, a Rendelet szerinti termények (zöldségek, dinnye, gabonafélék, olajos magvak) közül a kérelemben meghatározott termény szállítására vonatkozó, a jegyző illetékességi területén található vagy azon kívül eső, a kérelmező székhelye vagy lakóhelye és a használatában álló termőföld, tanya vagy telephely közötti útdíjköteles elemi útszakaszra vonatkozó – június 15 és december 15 között – a kérelemben meghatározott termény betakarításának időtartamáig, de legfeljebb 30 napig érvényes, díjmentes – viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiadását.

Eljárási illeték: illetékmentes
Eljárási határidő: 3 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Pörneki-Csomó Hajnalka, helyettesítő: Tóthné Brlázs Ildikó

Tájékoztató a hagyatéki eljárásról

1. Általános tájékoztató

A hagyatéki eljárás az ember (örökhagyó) halálával bekövetkező hagyatékátszállást biztosítja; az örökhagyó vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja.

Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék, és ehhez az érdekeltek a kellő tájékoztatást megkapják.

A hagyatéki eljárás során a jegyző feladata a leltár felvételéhez szükséges adatok (az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatai, valamint a hagyatékba tartozó vagyon), továbbá az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése, a tényállás tisztázása. A hagyaték megállapítása és az örökösök részére történő átadása a közjegyző hatásköre.

A hagyatéki leltár felvétele (az eljárás jegyzői szakasza) illeték- és díjmentes.

A közjegyző eljárása díjköteles, a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés (közjegyzői díjazás) illeti meg. A közjegyző díjáról a www.mokk.hu oldalon, illetve a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII.23.) IM rendeletből tájékozódhat.

Felhívjuk figyelmét, hogy az eljárást a hozzátartozó nyilatkozata alapján folytatjuk le.

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Hetv.) 20.§-a szerint leltározni kell a hagyatékban lévő:

belföldön fekvő ingatlan (lakás, garázs, föld, kert, telek stb.) tulajdoni hányadát;
belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést;
lajstromozott vagyontárgyat (olyan ingó dolog vagy jog, melynek meglétét közhiteles nyilvántartás igazolja pl: gépjármű, lőfegyver, védett műalkotás stb.);
ingó vagyont, ha értéke -az örökösök bejelentése alapján- az egy örökösnek jutó ingóörökség törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (jelenleg 300.000,-Ft) meghaladja.

A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az

öröklésben érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van, és méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ismeretlen helyen lévő személy, ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy vagy csak a Magyar Állam az érdekelt;
örökhagyó végintézkedéssel alapítvány létesítését rendelte el, vagy bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított.

Hagyatéki vagyon hiányában, ha az örökösöknek kizárólag örökösi minőségük igazolására van szükségük öröklési bizonyítvány kiállítását kérhetik.

Öröklési bizonyítvány:
Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző az öröklési rendet öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg.

Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha

az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt, vagy hagyatéki vagyon kizárólag a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet területi hatálya alá nem tartozó államban (harmadik állam) maradt, vagy
a hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor és a kérelmező igazolja az örökhagyó utáni öröklési rendet és több örökös esetén azt is, hogy az öröklési rend tekintetében az örökösként érdekeltek között öröklési jogi vita nincs.

2. Az eljárás ismertetése

A hagyatéki eljárás hivatalból akkor indul, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról értesül (a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában, a bíróság holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzése alapján).

A halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozó (hatóságunk előtt csak az ott megjelölt hozzátartozó ismert) értesítést és tájékoztatást kap az eljárás megindulásáról az ezzel kapcsolatos teendőiről, nyilatkozattételi kötelezettségéről. A hagyatékkal kapcsolatos nyilatkozatot a kiértesített hozzátartozónak kell szolgáltatnia, de bármelyik öröklésben érdekelt nyilatkozatot tehet. Célszerű annak nyilatkoznia, aki a legtöbb adattal, ténnyel rendelkezik a hagyatéki vagyon és az öröklésre jogosultak adataira vonatkozóan.

Amennyiben hagyatéki leltár felvételére nem kerül sor a hagyatéki eljárás megszüntetésre kerül.

Hagyatéki leltár felvétele esetén a hagyatéki ügyintéző (leltárelőadó) tájékoztatja a feleket a beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról, a biztosítási intézkedés kérelmezésének lehetőségéről, az iratbetekintési jogról, az eljárás további menetéről, a felek jogaikról, kötelezettségeikről és az eljárás várható költségeiről. Felhívja továbbá a feleket, hogy 8 napon belül jelentsék be, amennyiben a tájékoztatásban foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges a leltárban.

A nyilatkozat(ok) beérkezését követően a leltárelőadó – amennyiben szükséges – további megkereséssel él a társhatóságok felé az eljáráshoz szükséges adatok beszerzése érdekében.

Amennyiben örökhagyó hagyatékát belföldön fekvő ingatlan (pl. lakás, garázs, kert, telek stb.) tulajdoni hányada is képezi, az ingatlan értékéről az illetékes települési önkormányzat jegyzője – megkeresésünk alapján – adó- és értékbizonyítványt állít ki. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról az öröklésben érdekeltek tájékoztatást kapnak a hatóságtól, melyre az abban foglaltakkal szemben fellebbezéssel élhetnek. A hagyatéki leltár csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után kerülhet megküldésre közjegyzőnek.

A tényállás tisztázását, a szükséges adatok beszerzését követően kerül sor a hagyatéki leltár elkészítésére, mely mellékleteivel együtt kerül továbbításra a 15/1991. (XI.26.) IM rendelet alapján illetékes közjegyző részére. Az eljárás jegyzői szakasza hivatalunknál ezzel lezárul.

3. Az eljárás kitöltendő nyomtatványai

Kérjük, amennyiben a hagyatékban a Hetv. 20.§-a alapján kötelező leltározás alá tartozó vagyontárgy van (belföldön fekvő ingatlan, belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban való részesedés, lajstromozott vagyontárgy, öröklési illetékmentes -jelenleg 300.000,-Ft-ot meghaladó értékű ingó vagyon), illetve kéri az eljárás lefolytatását (pl. pénzintézeteknél vezetett számla, biztosításból eredő követelés, örökhagyót megillető járandóság kifizetése miatt), vagy öröklési bizonyítvány kiállítását, akkor az I. számú nyilatkozatot (a megjelölt mellékletekkel) hiánytalanul kitöltve juttassa vissza hivatalunk részére.

1. számú nyilatkozat nyomtatvány

Amennyiben örökhagyó után ingatlan, vagy leltározási kötelezettség alá eső vagyontárgy nem maradt (és öröklési bizonyítvány kiállítását sem kérik) kérjük, hogy a II. számú nemleges nyilatkozatot juttassa vissza hivatalunk részére. A nyilatkozattétel ebben az esetben is kötelező az eljárás lezárása végett. Ez esetben az eljárás megszüntetésre kerül, közjegyzői eljárásra (hagyaték átadására, örökös nevezésre) nem kerül sor.

2. számú nemleges nyilatkozat nyomtatvány

Az eljárás indulhat kérelemre is (pl. póthagyatéki eljárás, magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesete esetén) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik. Ezt a jogi érdekét azonban valószínűsíteni kell, illetve a bejelentéshez csatolni kell a joghatóság és illetékesség megállapításhoz szükséges adatokat alátámasztó, valamint a bejelentés szerinti örökhagyó halálának tényét igazoló okiratokat.

3. számú nyilatkozat nyomtatvány póthagyatéki eljárás lefolytatásához

Amennyiben hagyatéki leltár felvétele szükséges (I.sz. nyilatkozat nyomtatvány) az eljáráshoz szükséges csatolandó dokumentumok:

örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatának másolata (póthagyatéki eljárás esetén az alaphagyatéki eljárás során keletkezett hagyatékátadó végzés másolata is),
nem magyar állampolgárság esetén örökhagyó állampolgárságát igazoló közokirat (személyi igazolvány, útlevél, állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat stb.) másolata,
belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező öröklésben érdekelt magyarországi kézbesítési megbízottjának megbízási szerződésének másolata, vagy magyarországi lakóhellyel rendelkező meghatalmazottjának meghatalmazás másolata,
örökhagyó által tett végintézkedés esetén (végrendelet, öröklési szerződés stb.) annak másolata,
amennyiben az öröklésben érdekeltek között van olyan, aki képviselővel rendelkezik, az erre vonatkozó adatok, dokumentumok (pl: kiskorú törvényes képviselőjének adatai, gyámolt/gondnokolt esetében gyámhatósági határozat; meghatalmazotti képviselet esetén meghatalmazás stb.) másolata,
örökhagyó hagyatéki tartozásaira vonatkozó dokumentumok (hitel- vagy pénzintézeti szerződés, elszámolás stb.) másolata,
hitelezői igény bejelentés esetén: igazoló dokumentumok másolata (pl.: temetési számla, egyéb számla, elszámolás, igazolás stb.; nyilvántartáson kívüli tulajdonjogi igényt megalapozó irat (pl: adásvételi szerződés); házassági vagyonközösségi igény esetén (pl.: házassági anyakönyvi kivonat) stb.

Amennyiben örökhagyó ingatlannal vagy leltározandó ingóságokkal rendelkezik, erre vonatkozó igazolások:

Örökhagyó ingatlanára vonatkozóan a beazonosításhoz pontos helyrajzi szám és cím megjelölése
hatósági nyilvántartásban szereplő jármű (pl. személygépkocsi, utánfutó, motorkerékpár, motorcsónak, mezőgazdasági haszongépjármű stb.) forgalmi engedély másolata,
gazdasági társaságban, ill. szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés esetén cégkivonat vagy alapító okirat másolata,
pénz- és hitelintézettel szemben, fennálló követelésből eredő igazolások (pénzintézetnél vezetett számla számlakivonata, egyenlegközlő, értékpapír, takarékbetétkönyv, szerződés, elszámolás stb.) másolata,
biztosításból eredő követelés igazolás (pl: kötvény, díjközlő) másolata,
pénztári tagságból eredő követelés igazolás (pl: lakás-takarék, magánnyugdíj pénztári tagság, egészségbiztosítási tagság tagi értesítő, egyenlegközlő, kimutatás stb.) másolata,
örökhagyót megillető járandóságra vonatkozó igazolás (nyugdíj szelvény/törzsszám, munkabér vagy bérjellegű járandóságról munkáltatói letét igazolás, határozat, levél stb.) másolata,
MVH regisztrációból adódó követelésre vonatkozó igazolás (regisztrációs lap, támogatás igénylésére, megítélésére vonatkozó dokumentum, irat stb.) másolata,
egyéb örökhagyó tulajdonában lévő ingóságról igazolás másolat.

4. Illetékesség

Az eljárás lefolytatására elsősorban örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye; ennek hiányában, utolsó belföldi tartózkodási helye; ennek hiányában belföldi elhalálozásának helye; ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti jegyző az illetékes.

A hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző kizárólagos illetékességgel rendelkezik ugyanannak az örökhagyónak a hagyatékára vonatkozó újabb eljárásra (póthagyatéki eljárás, megismételt eljárás).

A közjegyzők illetékességét a 15/1991. (XI.26.) IM rendelet alapján az elhalálozás hónapja határozza meg.

Páros hónapban elhunyt esetében:

Dr. Kárpáti Mária
5900 Orosháza, Bajcsy-Zsilinszky u. 5.
Tel: 68/472-144
Székhelykód: K52012

Páratlan hónapban elhunyt esetében:

Dr. Isaszegi Sára
5900 Orosháza, Thököly u. 15.
Tel.: 68/473-903
Székhelykód: K52017

Eljárási illeték: az alapeljárás illeték- és költségmentes
Eljárási határidő: 30 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintézők:

Páros hónapban elhunyt esetében:

Tóthné Lelóczki Andrea helyettesítő: Keresztesné Bányai Nikoletta

Páratlan hónapban elhunyt esetében:

Keresztesné Bányai Nikoletta , helyettesítő: Tóthné Lelóczki Andrea

5.1. Nem üzleti célú szabadidős szálláshelyek nyilvántartása, engedélyezése

A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet értelmében nem üzleti célú szabadidős szálláshely-szolgáltatást a hatósági nyilvántartásban szereplő szolgáltató a nyilvántartásban szereplő szálláshelyen nyújthat.

A szolgáltató nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel megtagadásáról a jegyző 60 napon belül dönt és a szolgáltató tevékenységre való jogosultság igazolására a szolgáltató részére hatósági igazolványt állít ki.

Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősülő létesítmények: üdülő, gyermek-és ifjúsági tábor, nomád táborhely, hegyi menedékház, bivakszállás, pihenőház, kollégium.

A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes
Eljárási határidő: 60 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Pörneki-Csomó Hajnalka, helyettesítő: Tóthné Brlázs Ildikó

5.2. Szálláshely üzemeltetés bejelentés

Szálláshelyet üzemeltetni a szálláshelyre vonatkozó szálláshely-szolgáltatási bejelentéssel lehet, melyről a jegyző értesíti a szakhatóságokat

Szálláshely típusok:

szálloda
panzió
kemping
üdülőháztelep
közösségi szálláshely
egyéb szálláshely
magánszálláshely
nyaralóhajó-szálláshely

Tekintettel az ügyek egyedi jellegére bővebb felvilágosítással az ügyintéző szolgál.

A szálláshely-üzemeltetés bejelentése iránti kérelem, valamint az adatváltozás és megszűnés bejelentése formanyomtatványokon történik.

Eljárási illeték: illetékmentes, az eljáró szakhatóság közreműködése igazgatási szolgáltatási díj köteles
Eljárási határidő: 8 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Pörneki-Csomó Hajnalka, helyettesítő: Tóthné Brlázs Ildikó

6.1. Nyilvántartás az ipari telepekről, kereskedőkről, szálláshelyekről, zenés, táncos rendezvényekről

A telepengedély, ill. a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése alapján a bejelentés-köteles és telepengedély-köteles ipari tevékenységekről nyilvántartást vezet.

A 2005. évi CLXIV. törvény 6/G. § f) pontja alapján a kereskedelmi hatóság a szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyekről nyilvántartást vezet.

A nyilvántartások megtekinthető a városi honlap „Közérdekű információk” rovatánál.
A 2005. évi CLXIV. törvény 6/G. § a) pontja alapján a kereskedelmi hatóság a kereskedőkről, b) pontja alapján a működési engedéllyel rendelkező és a bejelentett üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról nyilvántartást vezet.
Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer adatai az alábbi linken érhetőek el:

https://oknyir.kh.gov.hu/

Eljárási illeték: az eljárás költség- és illetékmentes
Eljárási határidő: döntést követően azonnal
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Pörneki-Csomó Hajnalka, helyettesítő: Tóthné Brlázs Ildikó

6.2. Telepengedélyezési eljárások

A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: korm. rendelet) 1. sz. mellékletében felsorolt ipari tevékenységek végzése esetén bejelentés alapján a telepet a jegyző nyilvántartásba veszi, a jogszabályi feltételek (övezeti besorolás, illeszkedés) meglétének vizsgálatát követően.

A korm. rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt ipari tevékenységek végzése esetén kérelemre a jegyző telepengedélyezési eljárást folytat le.

A bejelentést, ill. a telepengedély iránti kérelmet a telep fekvése szerint illetékes jegyzőnél formanyomtatványon kell benyújtani.

A jegyző a telepet telepengedély köteles tevékenység esetén a telepengedély megadásával egyidejűleg, bejelentés-köteles tevékenység esetében a jogszabályi feltételek vizsgálatát követően haladéktalanul nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, megtekinthető a városi honlap „Közérdekű információk” rovatánál.

Az ipari tevékenység végzője a telepengedély megadását, illetve a bejelentést követően a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni.

Az ipari tevékenység megszüntetését az ipari tevékenység végzője köteles a megszüntetést követően haladéktalanul bejelenteni, és – a telepengedély köteles tevékenység esetében – a telepengedélyt leadni.
Tekintettel az ügyek egyedi jellegére bővebb felvilágosítással az ügyintéző szolgál.

Eljárási illeték: az eljárás során 5.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj és az eljáró szakhatóság részére 19.400,- Ft igazgatási szolgáltatási díj
Eljárási határidő: 30 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály
Ügyintéző:

Pörneki-Csomó Hajnalka, helyettesítő: Tóthné Brlázs Ildikó

6.3. Vásár, piac engedélyezési eljárás

A vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély iránti kérelmet a vásár vagy piac helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell formanyomtatványon benyújtani.

A vásár, illetve piacüzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem illetéke: illetékmentes.

Az engedélyezési eljárásban a szakhatóságok közreműködése igazgatási szolgáltatási díjköteles.
Az adatokban bekövetkezett változás bejelentése, valamint a megszűnés bejelentése illetékmentes.
A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, illetve a piacot nyilvántartásba veszi.
A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, megtekinthető a városi honlap „Közérdekű információk” rovatánál.

Eljárási illeték: az eljárás során igazgatási szolgáltatási díj kerül megfizetésre az eljáró szakhatóság részére
Eljárási határidő: 20 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Pörneki-Csomó Hajnalka, helyettesítő: Tóthné Brlázs Ildikó

6.4. Zenés, táncos rendezvények engedélyezése

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet, amely szerint csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható zenés, táncos rendezvény.

A jogszabály hatálya kiterjed az olyan alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyet:

egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiségben, ilyen helyiséget tartalmazó építményben, építményen, illetve egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű építményben, építményen tartanak, vagy
az előzőek kivételével a szabadban tartanak és a rendezvény időtartama alatt lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők száma az 1000 főt meghaladja. (szabadtéri rendezvény)

A rendeletet nem kell alkalmazni:

a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre,
a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre,
a vallási közösségek vallásos szertartásaira és rendezvényeire;
családi eseménnyel kapcsolatos rendezvényekre,
a köznevelési intézményekben, illetve a szakképző intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

Rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény.

Alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény.

Az eljárás kérelemre indul. Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be.

Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési önkormányzat jegyzője adja ki, melyről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás megtekinthető a városi honlap „Közérdekű információk” rovatánál.

Eljárási illeték: az eljárás illetékmentes, azonban az eljárás során igazgatási szolgáltatási díj kerül megfizetésre az eljáró szakhatóság részére
Eljárási határidő: 20 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Pörneki-Csomó Hajnalka, helyettesítő: Tóthné Brlázs Ildikó

7.1. Használt lakás vásárlási támogatás

Orosháza Város Önkormányzata a 10/2016. (V.02.) önkormányzati rendelete a használt lakás vásárlási támogatásról hatályba lépése után saját költségvetési bevételei terhére vállalja, hogy hozzájárul a CSOK kedvezményeit igénybe vevők további támogatásához városunkban.

Az önkormányzat azon lakásvásárlók támogatását célozza meg, akik a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.r.) szabályai szerint jogosultak a családok otthonteremtési kedvezményére, és ezt a jogosultságukat a hitelintézet meg is állapította.

Mekkora támogatási összeg igényelhető, valamint ki jogosult rá?
A támogatás összege megegyezik a munkáltató által nyújtott támogatás összegével, de maximum 600.000.- Ft összegű, vissza nem térítendő támogatás állapítható meg, ha a kérelmező használt lakást vásárol, és a következő három feltételnek megfelel az igényléskor:

bankigazolás a CSOK jogosultságról,
legalább két gyermek megléte, vagy vállalása,
munkáltatójuktól lakás célú támogatásban részesültek/részesülnek (minimum 200.000 forint).

A munkáltatói támogatás nyújtása megalapozott, hosszabb távon számoló gazdasági érdekeltséget jelent a városban történő jelenlétben és a munkaerővel való gazdálkodásban a munkahelyek részéről.

Hol és milyen formában lehet a támogatást igényelni?
A lakáscélú támogatás iránti kérelmet illetékmentesen, az e célra rendszeresített, önkormányzati rendelet 1. mellékletét képező formanyomtatványon kell benyújtani az Orosházi Polgármesteri Hivatalhoz (5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6.) (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

A kérelemhez mellékelni kell:

bankigazolást a CSOK jogosultságáról,
adásvételi szerződést,
munkáltatói lakáscélú támogatásról szóló – a munkáltatói támogatás összegét tartalmazó – igazolást.

Kik döntenek a kérelemről, s mikor?
Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a beérkezett kérelmeket megvizsgálja és a soron következő ülésén hozza meg döntését.

Hogyan és miként folyósítják a támogatás összegét?
A támogatást a Képviselő-testület támogató döntését követően az adásvételi szerződésben megjelölt eladó vagy önerő biztosítása esetén a támogatott részére kell kifizetni, melyet az Önkormányzat átutalás útján folyósítja a támogatottal megkötött támogatási szerződésben rögzítettek szerint. A folyósításnak a támogatási szerződés megkötését követő 15 napon belül kell megtörténnie.

Ellenőrzés, szerződésszegés, nem teljesülés.
A Polgármesteri Hivatal a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződés teljesülését évente, minden év június 30-ig, egyezteti a hitelintézettel.
Szerződésszegés illetve a kitűzött cél nem teljesítése esetén a CSOK-ra vonatkozó visszafizetési feltételek az irányadóak.

Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes
Eljárási határidő: értelem szerint
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Dr. Ökrösné dr. Mészáros Ágnes, helyettesítő: Huszárik-Rusznák Petra

7.2. Termőföld adásvételének, haszonbérbe adásának kifüggesztése

Föld adásvételi és haszonbérleti szerződések hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás.

A gyorsabb ügyintézés érdekében kérjük részesítse előnyben az elektronikus, postai, illetve a telefonon történő kapcsolattartást.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a hivatalban a személyes megjelenés jogszabály alapján kizárólag az adásvételi szerződésre tett elfogadó jognyilatkozat benyújtása esetén kötelező.

A haszonbérleti szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatot a jogszabály alapján nem kötelező személyesen benyújtani, ezért tekintettel arra, hogy a jognyilatkozat előterjesztésének igazolható módon az előterjesztésre nyitva álló 15 napos jogvesztő határidőn belül kell megtörténnie, javasoljuk a postai úton történő előterjesztést.

Kérdés esetén, telefonon a 68/413-022/206 és 68/514-206 számon állunk rendelkezésükre munkaidőben.

Adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közzététele

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 2023. július 1. napjától hatályos rendelkezései alapján:

21. § (1) A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adásvételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel – a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv (Földhivatal) részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából.

(1a) Ha a 23. § (1) bekezdése szerinti előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, akkor – a 20. §-ban foglalt esetek kivételével – végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és hivatalból elrendeli a szerződés közzétételét. A közzétételre való alkalmasság megállapítása nem minősül az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásának.

(1b) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1a) bekezdés szerinti döntését közli az eladóval, az adásvételi szerződés szerinti vevővel, valamint az adásvételi szerződést megküldi a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A jegyző – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.

(1c) Ha az adásvételi szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, az adásvételi szerződést a tulajdonosnak a felek aláírásától számított 8 napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére kell megküldeni. A jegyző – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.

(2) Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő kormányzati honlapon – www.magyarorszag.hu – (a továbbiakban: kormányzati portál) történő közzététellel valósul meg azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni az eladó és a vevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot.

Orosházi Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára a szerződés tájékoztató jelleggel kifüggesztésre kerül!

(3) Az elővásárlási jog jogosultja 30 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adásvételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot. A nyilatkozattételi határidő az adásvételi szerződésnek a kormányzati portálon történő közzétételét követő napon kezdődik. Az elővásárlásra jogosult – ide nem értve az államot megillető elővásárlási jog esetén a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet és az önkormányzatot – a jognyilatkozatát a jegyző részére személyesen adja át. A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv, illetve az önkormányzat a jognyilatkozatát a jegyzőnek megküldi, vagy a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv, illetve az önkormányzat képviseletében eljáró személy átadja a jegyzőnek. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az elővásárlásra jogosult az e bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik.

(3a) A más jogszabály alapján elővásárlásra jogosult is a (3) bekezdés szerinti határidőn belül és az e §-ban foglaltak szerint tehet elfogadó jognyilatkozatot.

(4) A jegyző köteles az elfogadó jognyilatkozat személyes átvételekor az elővásárlásra jogosult – ide nem értve a földalapkezelő szervezetet és az önkormányzatot – személyazonosságát ellenőrizni az elfogadó jognyilatkozatban szereplő természetes személyazonosító adatoknak a személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetésével, továbbá az elővásárlásra jogosultat nyilatkoztatni arról, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Ha a jegyző megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik, ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton az aláírásával igazolja, és azt átveszi. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az elfogadó jognyilatkozat nem az azt átadó személytől származik, a jegyző az elfogadó jognyilatkozat átvételét megtagadja, és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.

(5) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13-15. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve azt, amelyet közhiteles nyilvántartás tartalmaz.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a 18. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 18. § (2) bekezdés melyik pontjában meghatározott célból gyakorolják az elővásárlási jogukat.

(7) Az államot megillető elővásárlási jog gyakorlása esetén az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv a 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mely célból gyakorolja az elővásárlási jogot. Ha a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv valamely földbirtok-politikai irányelv érvényesítése céljából vagy közérdekű cél megvalósítása érdekében tesz elfogadó jognyilatkozatot, meg kell jelölnie, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti mely földbirtok-politikai irányelv, illetve milyen közérdekű cél megvalósítása érdekében gyakorolja az állam nevében az elővásárlási jogot.

(8) Az eladót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában az adás-vételi szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja.

(9) A (3)-(7) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.

A jegyző az adás-vételi szerződést a 30 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a kormányzati honlapról.

22. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi

a) a 21. § (1a) bekezdésben foglalt esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv részére; vagy

b) a 21. § (1c) bekezdésben foglalt esetben az eladó részére.

Haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közzététele

A Földforgalmi törvény 2023. július 1. napjától hatályos rendelkezései alapján:

49. § (1) A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak – az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel – a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv (Földhivatal) részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából.

(1a) Ha az 51. § (1) bekezdése szerinti előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát, – a 48. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével – hivatalból elrendeli a szerződés közzétételét. A közzétételre való alkalmasság megállapítása nem jelenti a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyását.

(1b) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1a) bekezdés szerinti döntését közli a haszonbérbeadóval, a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel, valamint a haszonbérleti szerződést megküldi a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A jegyző – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – hirdetményi úton közli a haszonbérleti szerződést az e törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival.

(1c) Ha a haszonbérleti szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadónak a felek aláírásától számított 8 napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére kell megküldeni. A jegyző – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – hirdetményi úton közli a haszonbérleti szerződést az e törvényen, valamint más törvényen vagy a megállapodáson alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival.

(2) A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése a kormányzati portálon történő közzététellel valósul meg azzal, hogy a haszonbérleti szerződésben felismerhetetlenné kell tenni a haszonbérbeadó és a haszonbérlő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot.

Orosházi Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára a szerződés tájékoztató jelleggel kerül kifüggesztésre!

(3) Az előhaszonbérleti jog jogosultja 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó, vagy az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot. A nyilatkozattételi határidő a haszonbérleti szerződésnek a kormányzati portálon történő közzétételét követő napon kezdődik. Az előhaszonbérleti jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az előhaszonbérletre jogosult az e bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik.

(4) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá, ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 42.§-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve, amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás tartalmaz. A 46. § (3) bekezdésében meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés melyik pontjában (alpontjában) meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat.

(4a) A más törvény alapján előhaszonbérletre jogosult is a (3) bekezdés szerinti határidőn belül és e §-ban foglaltak szerint tehet elfogadó jognyilatkozatot.

(5) A haszonbérbeadót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az előhaszonbérletre jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában a haszonbérleti szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja.

(6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az előhaszonbérleti jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az előhaszonbérleti jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.

A jegyző a haszonbérleti szerződést a 15 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a kormányzati honlapról.

Fontos, hogy a haszonbérleti szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatot a jogszabály alapján nem kötelező személyesen benyújtani, ezért tekintettel arra, hogy a jognyilatkozat előterjesztésének igazolható módon az előterjesztésre nyitva álló 15 napos jogvesztő határidőn belül kell megtörténnie, javasoljuk a postai úton történő előterjesztést.

50. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi

a) a 49. § (1a) bekezdésében foglalt esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv részére;

b) a 49. § (1c) bekezdésében foglalt esetben a haszonbérbeadó részére.

Kapcsolódó jogszabályok:

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény,
az elővásárlási és haszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és haszonbérleti szerződés hirdetményi úron történő közlésre vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet

Eljárási illeték: az eljárás költség- és illetékmentes
Eljárási határidő: a kifüggesztés időtartama általában 15 nap vagy 30 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Tóthné Brlázs Ildikó, helyettesítő: Pörneki-Csomó Hajnalka

7.3. Közterületi-használati hozzájárulás

A közterület-használat rendjéről szóló 12/2015. (V.27.) önkormányzati rendelet alapján Orosháza Város Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken vendéglátói előkert létesítésnek, reklám és hirdető berendezések használatának, cégér elhelyezésének, közterületi kiskereskedelmi tevékenység végzésének, hangosreklámnak, molinó és plakát kihelyezésének, közterületen való építőanyag tárolásnak, közterületi árubemutatásnak az engedélyezése.

A formanyomtatványon benyújtott kérelem és a közterület- használati díj megfizetése után a hozzájárulás kiadása.

Eljárási illeték: az eljárás költség és illetékmentes, a közterület-használati díj mértéke a helyi rendeletben kerül szabályozásra
Eljárási határidő: 8 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Dr. Ökrösné dr. Mészáros Ágnes, helyettesítő: Huszárik-Rusznák Petra

8.1. Talált tárgyak

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. alapján a találó köteles a talált dolgot a találástól számított 8 nap alatt a dolgok elvesztőjének, tulajdonosának vagy más átvételre jogosult személynek átadni, vagy a jegyzőnek beszolgáltatni.

Az olyan dolgot, amelynek az átvételére a jogosult személy nem állapítható meg, a jegyző a beszolgáltatástól számított 3 hónapon át megőrzi.

Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolgot – ha ennek tulajdonjogára a beszolgáltatáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni.

Ha a jogosult a találástól számított egy éven belül sem a rendőrségnél, sem a találónál nem jelentkezik, a találó a neki kiadott dolog tulajdonjogát megszerzi.

Eljárási illeték: az eljárás költség- és illetékmentes
Eljárási határidő: 3 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Pörneki-Csomó Hajnalka, helyettesítő: Tóthné Brlázs Ildikó

8.2. Zajkibocsátási határérték megállapítása

Környezeti zajt előidéző üzemi (termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt telephely, gép, berendezés, járműhasználat, rakodás) vagy szabadidős (kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, előbbi célú tevékenység, előbbi célra használt berendezés, gép) zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt az üzemeltető köteles zajkibocsátási határérték megállapítását kérni.

Szabadidős zajforrás létesítését az üzemeltetés tervezett megkezdése előtt legalább 60 nappal be kell jelenteni. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése zajbírság kiszabását vonja maga után!

Az eljárás során szükséges a környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ) a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyedi környezetvédelmi azonosító adata, továbbá a környezetvédelmi területi jel (KTJ) környezetvédelmi objektum egyedi környezetvédelmi azonosító adata.

Amennyiben nem rendelkezik az ügyfél KÜJ és KTJ számmal, azt elektronikusan kell igényelni a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságtól Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály (5700 Gyula Megyeház u. 5-7., telefon: (66) 362-944. Az igénylés feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen ügyfélkapu hozzáféréssel.

Eljárási illeték: illetékmentes
Eljárási határidő: 60 nap
Szervezeti egység: Általános Igazgatási Osztály

Ügyintéző:

Pörneki-Csomó Hajnalka, helyettesítő: Tóthné Brlázs Ildikó

Általános Igazgatási Osztály

1. Anyakönyvi ügyek

1.1. Anyakönyvi kivonatok kiadása

1.2. Állampolgársági ügyek, honosítás, eskütétel

1.3. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése

1.4. Családi jogállás rendezése

1.5. Hazai anyakönyvezés

1.6. Születés hazai anyakönyvezése iránti kérelem

1.7. Házasság hazai anyakönyvezése iránti kérelem

1.8. Házasság felbontásának hazai anyakönyvezése iránti kérelem

1.9. Haláleset hazai anyakönyvezése iránti kérelem

1.10. Házassági névviselési forma módosítása

1.12. Házassági szándék bejelentése

1.13. Magyar állampolgár külföldön tervezett házasságkötése

1.14. Születés anyakönyvezése

1.15. Haláleset anyakönyvezése

1.16. Külföldi állampolgár halálesete

1.17. Születési név megváltoztatása

1.18. Születési családi név korrekciója

1.19. Újszülöttek köszöntése, életkezdési támogatás

2. Állatvédelmi, állattartási ügyek

2.1. Ebnyilvántartás

2.2. Állatvédelmi ügyek

2.3. Méhek bejelentése, vándoroltatása

2.4. Állati melléktermék elszállítása és kezelése

3. Hatósági ügyek

3.1. Közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése

3.2. Birtokvédelmi ügyek

3.3. Címkezelési, címképzési eljárás

3.4. Címmegállapítás

3.5. Kereskedelmi tevékenységek végzésének bejelentése, engedélyeztetése

3.6. Hatósági bizonyítvány

3.7. Hatósági hirdetmények

3.8. Viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás

4. Hagyatéki ügyek

Tájékoztató a hagyatéki eljárásról

1. Általános tájékoztató

2. Az eljárás ismertetése

3. Az eljárás kitöltendő nyomtatványai

4. Illetékesség

5. Szálláshelyek nyilvántartása, engedélyezése

5.1. Nem üzleti célú szabadidős szálláshelyek nyilvántartása, engedélyezése

5.2. Szálláshely üzemeltetés bejelentés

6. Engedélyezési eljárás

6.1. Nyilvántartás az ipari telepekről, kereskedőkről, szálláshelyekről, zenés, táncos rendezvényekről

6.2. Telepengedélyezési eljárások

6.3. Vásár, piac engedélyezési eljárás

6.4. Zenés, táncos rendezvények engedélyezése

7. Ingatlangazdálkodás

7.1. Használt lakás vásárlási támogatás

7.2. Termőföld adásvételének, haszonbérbe adásának kifüggesztése

7.3. Közterületi-használati hozzájárulás

8. Egyéb eljárások

8.1. Talált tárgyak

8.2. Zajkibocsátási határérték megállapítása